Gondolom felt�nt, hogy nem frisselek m�r olyan gyakran. Internethi�nyban szenvedek, ez pedig el�g nyom�s ok erre. Sajnos am�g be nem vonulok a koliba (m�r ha felvesznek), addig nem tudom megoldani ezt a dolgot, de ut�na minden tervezett anyagot felpakolok az oldalra, m�g ha a versenynek v�ge is lesz. Addig viszont picit cs�ndben lesz az oldal.

Mit sz�lsz hozz�?

Bali k�l�nlegess�ge, hogy nem csak a felsz�nen p�ratlan: a szigetet k�r�l�lel� tengerek F�ld�nk n�h�ny legkiv�l�bb, egyed�l�ll�an v�ltozatos mer�l�si hely�t rejtik a m�ly�k�n. A tenger titkainak felfedez�s�t a felsz�n l�tnival�i �s a gazdag kultur�lis �s gasztron�miai k�n�lat kiv�l�an kieg�sz�tik, a lehet� legkellemesebb id�t�lt�st biztos�tva a mer�l�s ut�n is.

Ezen az oldalon sokmindent megtudhattok arr�l, mire kell odafigyelni, ha esetleg Bali sziget�n szeretn�tek b�v�rkodni!

K�pek�rt katt a b�vebbenre:

Mit sz�lsz hozz�?

B�r az al�bbi cikk kiterjed eg�sz Indon�zia �tkeire, t�bb helyen van sz� Balir�l is, a v�g�n pedig n�h�ny recept is olvashat�

Indon�zia a vil�g egyik legsokoldal�bb orsz�ga. A 190 milli�s lakoss�g 50 nagy �s 250 kisebb etnikai csoportot foglal mag�ba. 18000 szigete van, az apr� korallszigetekt�l eg�szen a vil�g m�sodik �s harmadik legnagyobb sziget�ig; p�r�s leveg�j� es�erd� �s s�r� tr�pusi n�v�nyzet, egyes r�szeit pedig term�ketlen, kisz�radt f�ld bor�tja.

Topogr�fiailag Indon�zia a csendes-�ce�ni "t�zgy�r�nek" legv�ltoz�bb r�sze. T�bb sz�z magas vulk�nja van, melyek a sz�les, hideg hegyvid�ki fenns�kokb�l �s az alacsonyan fekv� term�f�ldekb�l, s�ks�gokb�l emelkednek ki.

A hollandok - 300 �ven �t Indon�zia gyarmatos�t�i - ezt az egyenl�t� k�r�li tengerekben sz�tdob�lt szigetcsoportot ragaszkod�sb�l de gordel van smaragden-nak, a "smaragdok �vezet�nek" h�vj�k. Az indon�zek orsz�gukat tanah air kitah-nak, a "mi f�ld�nk �s viz�nk"-nek h�vj�k, ahol mind a f�ld, mind a v�znagyon term�keny. Az �vezredeken kereszt�l lerak�d�, t�pl�l� anyagokban gazdag vulk�ni hamu m�ly r�tegei az egyes szigeteket olyan b�s�gess� tett�k, hogy az a h�r j�rja, itt m�g a kar�ker�t�sek �s a n�dsz�kek is kihajtanak, kin�nek.

Indon�zia n�p�nek genetikai hagyom�nya is �vezredeken �t halmoz�dott fel. A tenger�sz ausztr�l melan�zek voltak tal�n az els� modern emberek, akik ide�rkeztek.�ket k�vett�k az indiai, k�nai, arab, portug�l, spanyol, angol �s holland utaz�k �s keresked�k. Egyesek m�ly kultur�lis, vall�si �s t�pl�lkoz�si hagyom�nyokat hagytak maguk m�g�tt, melyek kihatottak az Indon�z lakoss�g jelen arculat�ra: az arab keresked�k felel�sek p�ld�ul az iszl�m vall�s elterjed�s��rt a szigeteken. Indon�zia manaps�g a vil�g legkedveltebb muzulm�n orsz�ga.

Mit sz�lsz hozz�?

Balin�z zene: Gamel�n

Balin�z t�ncok

Temetkez�s

�s hoztam egy r�vidke �r�st Bali h�res m�v�szeti �g�r�l a fafarag�sr�l. (Forr�s!)

Bali m�v�szete a hit�b�l t�pl�lkozik �s lak�inak lelk�ben �l tov�bb. A sz�mos m�v�szeti �g k�z�tt az egyik leg�sibb a fafarag�s. Sehol a vil�gon ilyen sz�k helyen nem j�tt l�tre olyan m�v�szien farag� kol�nia, mint Balin. A hagyom�nyos st�lus eredete m�g az animista �svall�sban keresend�. Imadi Pastika fafarag� mester is, akivel interj� k�sz�lt, az �shagyom�nyokb�l t�pl�lkozik �s Ubudban ir�ny�tja a kis m�v�szk�z�ss�g�nek mindennapjait. 

- Mr. Pastika, milyen st�lust k�pvisel az �n mesterk�z�ss�ge?

- A hagyom�nyost�l, az �sir�nyzaton �t a vall�si st�lusig minden t�m�b�l sz�vesen mer�tenek a mesterfarag�ink. A ki�ll�t�term�nkben S�va istens�gt�l – ez egyike a legkedveltebbeknek – a Rizsistens�gen kereszt�l minden m� megtal�lhat�.

- Melyik a legkor�bbi id�szak, amikort�l Bali fafarag� m�v�szet�hez kapcsol�d� szobrokat, reliefeket tal�lhatunk?

- A korai id�szak pontos �vekben meghat�rozhatatlan. A st�lus sejteti, hogy az animizmushoz k�t�d� – a Nap �s a Hold – nemzets�g ut�dai m�r k�sz�tettek f�b�l, majd k�b�l kultikus szobrokat. A legkor�bbi alkot�sok a hindu hat�s megjelen�sekor keletkeztek a 8-ik �s a 9-ik sz�zadt�l. De ma m�r csak elv�tve tal�lunk ilyen relikvi�kat Indon�zi�ban.

- Mi�rt, mi t�rt�nt vel�k?

- Sajnos a gyarmatos�t�k �s a hitt�r�t�k – legyenek azok kereszt�nyek, vagy r�gi muzulm�nok – sz�mos p�tolhatatlan szobrot vittek el magukkal, vagy semmis�tettek meg az elm�lt �vsz�zadokban. De mindezen er�szakos fell�p�sek ellen�re im�datuk mind a mai napig fennmaradt, ha nem is tiszt�n az �si hit t�kr�ben. J�llehet nem tekinthetek rossz szemmel a m�lt ezen id�szak�ra, mert meg kell �rten�nk, hogy a mai kor emberei k�z�l sem mindenki �rt�keli a hagyom�ny�rz� n�pek kult�r�j�t. �gy a gyarmatos�t�sban is voltak ellens�ges fell�p�sek az indon�z �s ezen bel�l a balin�z kult�r�val szemben. Amiket a „j� �rz�s�” mag�ngy�jt�k elvittek, vagy megvettek, azokat a fafarag�sokat lehet ma megtekinteni – r�szben – Anglia vagy Hollandia gy�jtem�nyeiben.

- A mindennapi �let �br�zol�sa is megtal�lhat� �s meghat�roz� a szobrokban. Mikort�l sz�m�that� ennek a st�lusir�nyzatnak a kibontakoz�sa?

- A mindennapi �let st�lus�nak a meg�r�k�t�se 1930-t�l sz�m�that�. Ekkor j�tt l�tre az un. m�sodik balin�z fafarag� ir�nyzat. Ilyenek a hal�szatot, a rizstermeszt�st, a f�ldm�vel�st �s pl. a ruh�t mos�, vagy vizet viv� n�i alak �leth� �br�zol�sa.

M�g t�bb k�p�rt kattints a b�vebbenre!

Mit sz�lsz hozz�?

Bali hivatalos oldal�n sok t�rt�nelmi �rdekess�gr�l lehet olvasni, amikb�l itt leford�tok nektek kett�t. :)

Az id�k kezdete �ta l�tezik

Bali sziget�n rengeteg arra utal� jelet tal�ltak v�letlen�l vagy �ppen �sat�sok sor�n, ami bebizony�totta, hogy a sziget t�rt�nelme a J�gkorszakig visszany�lik. Erre bizony�t�k is van r�gi k�fejsz�k �s szersz�mokat tal�ltak ebb�l a korb�l.

Ugyanakkor tal�ltak a k�s� k�korszakb�l is leleteket, k�eszk�z�ket, ker�mi�kat, mindenf�le argotechnikai t�rgyakat. A sziget nyugati r�sz�n �l� Cekik lakhelyeire �s temetkez�si helyeire is r�bukkantak.

A brnzkorszakb�l is sokmindent tal�ltak, a legh�resebb tal�n D�lkelet-�zsia leghatalmasabb dobja, amely k�zel k�t m�ter sz�les �s a "Pejeng Holdja" nevet adt�k neki, most otthon�ul a keleti Ubud templom szolg�l. Kelet-J�va ter�let�n m�g egy k�b�l faragott szarkof�got is tal�ltak, amit legt�bbsz�r a denpasari �s a purbakalai m�zeumban lehet megtekinteni.

Pejeng Holdja.

R�gi kir�lys�g �s kereskedelem

Balin m�r ie. 200-ban is vir�gzott a kereskedelem, err�l k�l�nb�z� f�m feliratok �rulkodnak, noha a legr�gebbi igazi �r�sos bizony�t�kuk a kilencedik sz�zadb�l van. Azonban a r�gi kir�lys�g nyomai tagadhatatlanok, er�s a buddhista �s hindu befoly�s, f�leg a k�be v�sett �p�letek �s szobrok �rulkodnak err�l.

M�r az ie. 200-as balin�z t�rsadalom is igen kifinomult volt, rengeteg t�rv�nyt hoztak l�tre �s csak az �p�t�szet�kre kell n�zni, l�that�, technikailag is magas szinten voltak.

A kir�lys�g romjai

Mit sz�lsz hozz�?