Milyenek a balin�z t�ncok?

A du�lis ellent�tek, az egym�st kieg�sz�t� p�lusok kiegyens�lyoz�s�ra, az ellent�tes er�k k�zti harm�nia megtal�l�s�ra ir�nyul� t�rekv�s l�nyegi eleme a balin�z kult�r�nak, �s ez a t�ncban is megmutatkozik. A test fels� r�sze, a fej, a besz�des szemek, a magasra felh�zott v�llak, a rugalmas karok, a csukl�, a hajl�kony ujjak mozg�sa nagyon akt�v, expressz�v �s felfel� t�rekv� – az istenek, a spiritualit�s birodalma fel� ir�nyulnak. Ezzel szemben a test als� fele, a cs�p� �s a hajl�tott, m�r-m�r a f�ldbe gy�kerez� l�bak mozg�sa ink�bb passz�v, statikus �s kontroll�lt – a d�moni vil�g feletti ellen�rz�s sz�ks�gess�g�t jelk�pezik.

A klasszikus balin�z t�nc kifejez�, impulz�v, mag�val ragad�, izgalmas �s er�teljes dinamikai v�lt�sok jellemzik. Az h�mp�lyg�, meditat�v jelleg� j�vai gamel�nnal ellent�tben a balin�z gamel�n �l�nk �s v�ltoz�kony.

A k�zfej j�t�ka kifejezetten hangs�lyos a balin�z t�ncokn�l, az indiai hat�st t�kr�zi. A balin�z mudr�k azonban az indiai k�zjelekt�l elt�r�en nem hordoznak semmilyen konkr�t jelent�st, funkci�juk puszt�n dekorat�v.

A balin�z (�s j�vai) t�ncfiloz�fia alapj�n a szinvonlas t�ncel�ad�sn�l h�rom alapfelt�telnek kell teljes�lnie: wirama, wiraga �s wirasa harm�ni�j�nak. Wirama a zene ritmus�val �sszhangban l�v� prec�z �s harmonikus mozdulatot jelenti. Wiraga a mozdulat intenzit�sa �s term�szete, a mozdulat bels� harm�ni�ja, a mozdulatok v�ltakoz�sa. Wirasa a mozdulat �rz�se – a t�nc �t�l�se, a t�nc l�nyegi tartalm�nak bels� megtapasztal�sa �s ennek k�zvet�t�se. Vagyis a j� t�ncos t�k�letesen ismeri a zen�t �s a ritmust, technikailag hib�tlanul kivitelezi a mozdulatokat, �s k�pes �t�rezni �s �reztetni a t�ncot. Fontos, hogy a t�ncosnak az �br�zolt karaktert, �s nem saj�t, egy�ni �rz�seit kell felsz�nre hoznia, megjelen�tenie – az �nkifejez�s ismeretlen fogalmak a balin�z t�nchagyom�nyban.

A balin�z t�ncok t�pusai

T�rsadalmi �s vall�si funkci�juk szerint 3 nagy csoportba sorolhatjuk a balin�z t�ncokat:

Wali t�ncok

A wali t�ncok ritu�lis t�ncok. A balin�z templomok (pura) legbels�, legszentebb (a moks�t, azaz a l�tforgatagb�l val� megszabadul�st szimboliz�l�) udvar�ban adj�k �ket el�. Szakr�lis t�ltettel b�rnak – az el�ad�k �s a befogad�k sz�m�ra egyar�nt. Szorosan kapcsol�dnak a balin�z kalend�rium jeles napjaihoz, az eg�sz k�z�ss�get megmozgat� vall�sos istentisztelethez. Ugyanakkor ezek a t�ncok vall�si, erk�lcsi �tmutat�st is jelentenek a k�z�ss�g tagjai sz�m�ra, c�ljuk, hogy f�l�bresszen bizonyos gondolatokat �s �rz�seket; hogy a jelent a m�lthoz, az egy�nt a k�z�ss�ghez kapcsolj�k.

Barong �s Rangda – Calonarang

A legismertebb balin�z t�ncok egyike, mely m�gikus aur�j�r�l, komplex szimbolik�j�r�l h�res. Egy balin�z legend�t mes�l el, melynek alapmot�vuma a J� �s Rossz k�zdelme. K�t m�tikus teremtm�ny, Barong (a kutya-oroszl�n-tigris-vaddiszn�-teh�n �tv�z�s�b�l sz�letett l�ny) �s Rangda (a fekete-m�gi�val manipul�l� boszork�ny-kir�lyn�) harc�t mes�li, j�tsza el. A Calonarang eredeti funkci�ja a j�rv�nyok el�z�se, a ront�s lev�tele volt. A term�szetfeletti hatalmakat megid�z� m�gikus t�nc (r�tus) sor�n a falu papja kontroll�lja az esem�nyeket, �s hozza vissza a transzba esett r�sztvev�ket norm�l tudat�llapotukba.

Baris Gede

A Baris Gede csoportos harci t�nc, melyet a k�z�ss�g f�rfitagjai adnak el�. A harci �lt�zet�kben felsorakoz� (baris=sor), hagyom�nyos fegyverekkel (l�ndzsa, pajzs, krisz) felszerelkezett f�rfiak a templomba l�togat� istens�gek el�tt h�dolnak impulz�v t�ncukkal. A csat�ba indul� sereg felhev�lt, fesz�lts�gt�l terhes lelki �llapot�t megid�z� t�nc olykor az �nk�v�letig fokoz�dik.

Pendet

A k�z�ss�g n�tagjai (2, 6, 8) �ltal el�adott t�nc, melyben vir�g�ldozatot mutatnak be az isteneknek �s istenn�knek. Elt�ncolt ima. �ltal�ban a csal�di, k�z�ss�gi r�tusok elej�n t�ncolj�k el, vend�gfogad� t�nck�nt is funkcion�l. A turist�k sz�m�ra csak a Pendet egy kev�sb� szakr�lis vari�nsa, a Panyembrama enged�lyezett.

Sang Hyang Dedari

Akkor adj�k el�, ha �ld�st vagy engesztel�st k�rnek az istenekt�l, vagy ha rossz a term�s, vagy j�rv�ny s�jtja a falut: a r�tus a k�z�ss�g purifik�ci�j�t szolg�lja, sz�mos tabu �s el��r�s kapcsol�dik hozz�. Ak�r t�bb h�napig is eltart, am�g felk�sz�tik a pubert�s el�tti kisl�nyokat, hogy k�pesek legyenek transzba esni, azaz k�lcs�nadni test�ket a t�ncos r�tus sor�n megid�zett istens�geknek, szellemeknek.

Bebali t�ncok

A J�va �s Bali k�z�tti �vsz�zados szoros kapcsolat �s kultur�lis egym�srahat�s a m�v�szetekben is tetten�rhet�: Bali adapt�lta, majd a saj�t �zl�s�re alak�totta a j�vai form�kat, �j st�lust teremtve ezzel. A k�t nagy hindu-j�vai kultur�lis „hagyat�k” a wayang, azaz az �rnyj�t�k �s a klasszikus udvari t�ncdr�ma, a Gambuh. A balin�z szent/prof�n sk�l�n valahol f�l�ton elhelyezked� bebali t�ncokat a templomok k�z�ps� udvar�ban t�ncolj�k el, mely a v�gyakt�l �s a tiszt�talan gondolatokt�l val� megszabadul�s helysz�n�nek sz�m�t – a legbels� szent�lybe l�p�s el�tti k�telez� megtisztul�s terepe.

A sokszerepl�s, dial�gusokkal, monol�gokkal tark�tott Gambuh t�ncdr�ma egy j�vai legend�t mes�l el: Panji herceg t�rt�net�t, aki gy�ny�r� szerelme megtal�l�s�ra indul, kalandos utakon.

Balih-balihan t�ncok

A balih-balihan t�ncok vil�gi t�ncok, funkci�juk puszt�n a falu (vagy a turist�k) sz�rakoztat�sa – a templom k�ls� udvar�n adj�k el�, abban a m�r-m�r prof�nnak sz�m�t� t�rben, ahol a szertart�sok el�k�sz�t�se folyik �ltal�ban. A balih-balihan t�ncokat rendszeresen el�adj�k Balin. Az �v minden szak�ban m�sorra ker�l�, menetrendszer� el�ad�sok els�sorban a turizmus ig�nyeit igyekeznek kiszolg�lni.

Legong

Tal�n a legismertebb koreogr�fia. Hagyom�nyosan a kir�lyi palot�k a k�zeli falvakb�l v�logatt�k ki a tehets�ges kisl�nyokat, akik a komoly �s hossz� tanul�si folyamat lez�rult�val, a t�nc t�k�letes elsaj�t�t�sa ut�n a pubert�sig szolg�lhattak, mint legong-t�ncosn�k. A h�rom l�ny �ltal el�adott Legong a Panji mondak�r egyik t�rt�net�t mes�li el. Ez a legn�iesebb, kecsesebb t�nc, a b�j megtestes�l�se – a Legong szolg�l minden n�i t�nc technikai alapj�ul.

Kecak

A 20. sz�zad elej�n koreograf�lta a Balin inspir�ci�t keres� (�s tal�l�) n�met sz�rmaz�s� fest� �s zeneszerz�, Walter Spies. Ak�r sz�zan is t�ncolhatj�k: a f�lmeztelen f�rfiak monoton skand�l�sa, �llathangokat id�z� hiperventill�ci�ja, a tapsol�ssal, puszt�n a mellkasuk, combjuk ritmikus �t�get�s�vel l�trehozott zene az �si, archaikus ritu�l�k atmoszf�r�j�t id�zi. A l�tv�nyos koreogr�fi�ban – mely a Baraka c�m� dokumentumfilmb�l v�lt vil�gszerte ismertt� – a t�ncosok egyszerre, sokszor egym�sba kapaszkodva, �temesen mozognak, egy k�rt alkotnak a s�t�tben, a t�z k�r�l. Walter Spies a Ramayan�val kombin�lta az �si m�gikus aktus ihlette koreogr�fi�t – a k�r k�z�pen a Ramayan�t adj�k el�, a k�r�s-k�r�l �nekl� f�rfik�rus pedig a majomkir�ly, Hanum�n majomhadsereg�t alak�tja.

Az el�ad�sm�d fajt�i

Ak�rcsak J�v�n, itt is elk�l�n�thetj�k a t�ncokat az el�ad�sm�d alapj�n. K�t f� st�lus l�tezik: f�rfi �s n�i. E k�t nagy kateg�ri�n bel�l pedig �jabb alst�lusok j�ttek l�tre, melyek az egyes f�rfi vagy n�i karaktert�pusok megjelen�t�s�t seg�tik: alus (kifinomult), keras (er�teljes), lucu (komikus), manis (b�jos), tua (�reg).

Az 1920-as �vekt�l egzotikumra szomjaz� nyugati turist�k �z�nl�tt�k el a kis szigetet. A turizmus hat�s�ra a balin�z t�ncreperto�r is �talakult. �j koreogr�fi�k j�ttek l�tre, melyek r�videbbek, a nyugatiak sz�m�ra �rthet�bbek lettek, mint eredeti v�ltozataik, �s nem k�t�dtek a vall�si r�tusokhoz, jeles napokhoz, �gy b�rmikor el�adhatt�k �ket. Ugyanakkor a turist�k �radat�t�l t�vol, a templomok oltalm�ban a szent wali t�ncok tiszta, v�ltozatlan form�jukban fennmaradtak.

A 20. sz�zadban l�trej�tt egy �j, absztrakt st�lus a t�ncban, akebyar, melyben a t�ncos a gamel�n hirtelen hangulatv�ltoz�sait jelen�ti meg, arra reflekt�l expressz�v �s dinamikus mozdulataival. Ezek a modern koreogr�fi�k nem kapcsol�dnak szorosan a vall�si �lethez, a templomi szertart�sokhoz, de ugyan�gy a kifinomult balin�z kult�ra manifeszt�ci�i. Ilyen �j koreogr�fi�k pl. a balin�z t�ncok p�ratlan tehets�g� mestere, I Mario �ltal koreograf�lt Oleg Tambulilingan, mely k�t m�hecske �nfeledt t�nc�t mutatja be, vagy a Kebyar Duduk, melyet �lve adnak el�, �s kimondottan virtu�z technikai megold�sok jellemzik. Ismert koreogr�fi�k m�g aPanji Semirang, a Terunajaya, a Wiranata, a Joged vagy a Baris Ged�b�l kialakult Baris f�rfi sz�l�t�nc, mely a csat�ba indul� harcos karakter�t, �rzelmi viharait �s jelen�ti meg – a b�tors�g, f�lelem, k�ts�g �s elsz�nts�g k�zti ingadoz�st dr�mai �s impulz�v mozdulatokkal kifejezve.

(Forr�s)