A gamel�n indon�ziai (legink�bb Bali �s J�va sziget�t �rthetj�k ide) zenei egy�ttes. Sz�mos hangszer kap benne szerepet, �gymint xilofon, metallofon, dobok, gongok, bambuszfuvola �s h�ros hangszerek; id�nk�nt �nekhang is. A fogalom ink�bb takarja a hangszerek �sszess�g�t, mint az azokon j�tsz� zen�szeket. A gamel�nhoz tartoz� hangszerek �sszess�ge elk�l�n�lt egys�get alkot, egym�shoz tartoz�nak k�sz�tik �s hangolj�k �ket. A k�l�nb�z� gamel�nokb�l sz�rmaz� hangszerek �ltal�ban nem helyettes�thet�k egym�ssal. Maga a gamel�n sz� a a j�vai gamelb�l ered, melynek jelent�se: kalap�cs, �t�s, �tni. (Val�di kalap�csot term�szetesen nem alkalmaznak, az �sszet�rn� a kifinomult �s k�nyes hangszereket.)

T�rt�nete

A gamel�n, mint �si m�v�szeti forma, m�r a hindu-buddhista kult�ra (mely d�nt�en befoly�solta Indon�zia t�rt�net�nek legkoraibb ismert szakasz�t) megjelen�se el�tt l�tezett. A hangszerek a mai form�ikat a Madzsapahit Birodalom fenn�ll�s�nak idej�n nyert�k el. Ellent�tben az egy�b m�v�szeti �gakban tapasztalhat� er�s indiai befoly�ssal, a gamel�n zene egyetlen indiai hat�snak tulajdon�that� eleme a j�vai �nekst�lusban lelhet� fel.

A j�vai mitol�gia szerint a gamel�nt Sang Hyang Guru teremtette meg a Saga-korszak 167. �v�ben (kb. Kr.u. 230). Ez az istens�g eg�sz J�va felett uralkodott, �s sz�khelye a Maendra-hegys�gben tal�lhat� Medangkamulan (ma Mount Lawu) palot�j�ban volt. Sz�ks�ge volt valamilyen eszk�zre, melynek seg�ts�g�vel jelt adhat a t�bbi istens�gnek, hogy gy�lekezzenek �ssze, s megalkotta a gongot. A bonyolultabb �zenetek elk�ld�s�hez k�t m�sik gongot is alkotott, s ez volt az els�, eredeti gamel�n egy�ttes.

A zenei egy�ttes legels� ismert k�pi �br�zol�sa VIII. sz�zadi, s a k�z�p-j�vai Borobudur-templomb�l sz�rmazik. Bambuszfuvola, cseng�k, k�l�nf�le m�ret� dobok, lant �s h�ros hangszerek ismerhet�k fel az alkot�son, de a metallofon �s a xilofon m�g hi�nyzott. Az azonban nem k�ts�ges, hogy a domborm� a gamel�n �si form�j�t �br�zolja.

J�va sziget�nek palot�iban j�ttek l�tre az els� gamel�n egy�ttesek, mint p�ld�ul a Muggang �s a Kodokngorek, melyek a XII. sz�zad �ta l�teznek. Ezek az �n. „hangos st�lus” alapjait teremtett�k meg. A kemanak hagyom�nyb�l egy l�gyabb, finomabb st�lus fejl�d�tt ki, mely a j�vai k�lt�szettel (a k�ltem�nyeket �nek form�j�ban adt�k el�) is �sszef�gg. (A j�vai k�lt�szet el�ad�sm�dja val�sz�n�leg rokon�that� a modern bedhaya t�nc�val.) A XVII. sz�zadban a hangos �s a finomabb st�lus elemei �sszekeveredtek, �s Bali, J�va �s Szunda mai, modern gamel�n zen�je ebb�l a kevered�sb�l alakult ki. Annak ellen�re, hogy a st�lusok l�tszatra nagyon is k�l�nb�z�ek, az alapfogalmak, a hangszerek �s a technik�k jelent�sen �tfednek.

Gamel�n egy�ttesek form�i

A gamel�n egy�tteseket a haszn�lt hangszerek, az esetlegesen megjelen� �nekhang, a hangszerek hangol�sa, a reperto�r, a st�lus �s a kultur�lis �sszef�gg�sek alapj�n k�l�n�thetj�k el. Nincs k�t egyforma gamel�n egy�ttes, �s azoknak, amelyek rangos, k�ztiszteletben �ll� udvarokn�l j�ttek l�tre, saj�t st�lusuk van. Az egym�shoz k�zel l�v� gamel�n egy�ttesek st�lusa hasonl� lehet, melyb�l region�lis st�lus alakul ki.

A k�l�nb�z� form�k �ltal�ban f�ldrajzilag is elk�l�n�lnek, �s jellemz� jegyeik att�l f�gg�en alakulnak ki, hogy a balin�z, j�vai vagy szundan�z lakoss�g milyen st�lust kedvel. Szundan�z gamel�n alatt gyakran a Gamelan Degungot �rtik, mely m�dos�tott gamel�n hangszereket �s a pelog sk�l�t haszn�lja. A balin�z gamel�n a Gamelan gong kebyar virtuozit�s�t, gyorsan v�ltakoz� temp�j�t �s dinamik�j�t jelenti els�sorban. N�pszer� balin�z st�lus m�g a gamel�n �s a kecak egy�ttese, mely „majom�nek” n�ven is ismeretes. (A kecak, m�s n�ven Ramayana Majom�nek az �si, szanszkrit nyelven �r�dott epikus m�, a Ramayana egyik jelenet�t adja el�, melyben Rama hercegnek a majomszer� Vanara seg�tett legy�zni a gonosz Ravana kir�lyt; a szerepl�k kock�s mint�j� ruhadarabot viselnek a mellkasuk k�r� tekerve, ritmikusan ism�telgetik a "cak" sz�csk�t, �s a leveg�be emelik a karjukat.) A j�vai gamel�nra els�dlegesen a XIX. sz�zadi k�z�p-j�vai uralkod�k udvarai gyakoroltak hat�st. Minden udvarnak k�l�n st�lusa volt, melyek �sszess�g�kben egy, a balin�zn�l lass�bb, meditat�vabb st�lust eredm�nyeztek.

A n�pv�ndorl�sok �s a kultur�lis �rdekl�d�s elvitte a gamel�nt a Bali �s J�va k�pezte k�zponton k�v�lre is, s ebb�l nem egyszer �j st�lusok n�ttek ki. A mal�j gamel�nok hasonl�tanak a j�vaiakhoz, b�r a legkifinomultabb hangszerek hi�nyoznak bel�le, �s a szlendro sk�l�t haszn�lj�k. El�fordul, hogy a nyugati zen�b�l �tvett C vagy Aisz hang k�pezi a hangol�s alapj�t. A Suriname-ban �l� j�vai bev�ndorl�k gamel�n zen�je igen hasonl�t a k�z�p-j�vai falvakban fellelhet� st�lushoz. A gamel�n a filipp�n� kulintang egy�ttessel is kapcsolatba hozhat�. A gamel�n sz�mos v�ltozata l�tezik nyugaton is.

Kultur�lis vonatkoz�sok

Indon�zi�ban a gamel�n gyakran a t�ncos wayang b�bel�ad�sokat, ill. k�l�nf�le ritu�l�kat, cerem�ni�kat k�s�r. A gamel�n egy�ttes zen�szeit�l nem idegen sem a t�nc, sem a k�lt�szet, �s a t�ncosok is tudnak j�tszani a hangszereken. A wayangban a b�bosnak (a dalangnak) igen j�l kell ismernie a gamel�nt, mert � ir�ny�tja mag�t a zen�t is. A gamel�nt el�adhatj�k �nmag�ban – "klenengan" st�lusban – vagy r�di�k�zvet�t�s sz�m�ra, de a nyugati felfog�sban "koncert"-hez hasonl� rendezv�nyek tart�sa nem jellemz�.

A gamel�n k�l�nf�le ritu�l�kban bet�lt�tt szerepe annyira alapvet�, hogy egy j�vai mond�s szerint a szertart�s "nem hivatalos, am�g a gong meg nem sz�lal". Az el�ad�sok n�melyike a kir�lyi m�lt�s�ghoz kapcsolhat�, mint p�ld�ul Yogyakarta szult�nj�nak l�togat�sai. Egyes gamel�nok bizonyos ritu�l�khoz k�t�dnek, ilyen a Gamelan Sekaten is, mely a Mawlid an-Nabi (Mohamed pr�f�ta sz�let�snapja) meg�nnepl�sekor kap szerepet. Bali sziget�n a gamel�n szinte minden vall�sos ritu�l�nak r�sz�t k�pezi. (Indon�zi�ban a katolikus egyh�z szertart�sain is jelen van a gamel�n.) A szertart�sok kezdet�hez �s v�g�hez k�l�n darabok kapcsol�dnak, �gy a k�z�ns�g tudja, hogy ha p�ld�ul az Udan Mas sz�lal meg, az esem�nynek hamarosan v�ge, �s t�vozni kezdenek. Egyes daraboknak m�gikus er�t is tulajdon�tanak, mely k�pes t�vol tartani a gonosz lelkeket
A gamel�n Indon�zi�ban gyakran hallhat� a r�di�ban is. A Pura Pakualaman gamel�n p�ld�ul minden Minggu Pon (a j�vai napt�r harminc�t napos Weton-ciklusainak egy meghat�rozott napja) alkalm�b�l �l�ben ad el�. Az indon�z �llami r�di� (Radio Republik Indonesia, RRI) a nagyobb v�rosokban profi zen�szeket �s sz�n�szeket alkalmaz a gamel�n zene �s dr�ma sz�mos vari�ci�inak k�zvet�t�s�re.

A k�z�p-j�vai uralkod�i udvarokban a gamel�nt gyakran a pendop�ban j�tssz�k; ez egy kett�s tet�vel ell�tott nyitott pavilon oldalfalak n�lk�l, kem�ny, m�rv�nyb�l vagy cser�pb�l k�sz�lt padl�zattal. A kett�s tet� �s a kem�ny padl� kiv�l� akusztik�t biztos�t.

Bali sziget�n a gamel�n hangszereket a balai banjarban helyezik el, mely tulajdonk�ppen k�z�ss�gi tal�lkoz�hely. �gy gondolj�k, a hangszerek egy�ttesen k�pezik az eg�sz k�z�ss�g tulajdon�t, �s senki nem mondhat mag��nak egyetlen hangszert sem. A helyis�g a hangszerek t�rol�sa mellett a pr�b�k sz�nhely��l is szolg�l, s nyitott falain �t a k�z�ss�g minden tagja hallhatja a zen�t.

A sekah�t (a gamel�n zenekart) egy instruktor vezeti, akinek f� feladata az �j dalok �r�sa �s megtan�t�sa a zenekarral. A gyakorl�s alatt a zen�szek saj�t maguk is �t�rtelmezik a dalokat, ill. improviz�lnak hozz�juk, �gy a dalok �r�sa v�gs� soron az eg�sz csoport k�z�s munk�ja.

A balin�z gamel�n egy�ttesek zen�iket az�ltal �j�tj�k meg, hogy r�gebbi darabok egyes r�szeit keverik �ssze az �jabb vari�ci�ikkal. Zen�j�k folyamatosan �s �lland�an v�ltozik, mert hit�k szerint a zen�nek n�vekednie �s fejl�dnie kell; ez al�l kiv�telt csak a legszentebb dalaik k�peznek, azokat nem v�ltoztatj�k meg. Egyetlen �j darab �r�sa ak�r h�napokig is eltarthat, m�g elnyeri v�gleges form�j�t.

A n�k �s a f�rfiak �ltal�ban k�l�n csoportokban j�tszanak, a pesindhent kiv�ve: a n�i �nekes f�rfi zen�szekkel �nekel egy�tt.

Nyugaton a gamel�nt gyakran koncertk�nt adj�k el�, de t�nc �s wayang (b�bel�ad�s) is t�rsulhat hozz�.

Hangol�s �s a zene lejt�se

A hangszerek hangol�sa �s a gamel�n zenekar fel�p�t�se meglehet�sen bonyolult. A j�vai gamel�nok k�t sk�l�t haszn�lnak: a szlendr�t �s a pelogot. Ezeken k�v�l m�g l�tezik a denung (Szunda �s �szak-J�va) �s a madenda (diatonis n�ven is ismert, hasonl�t az eur�pai term�szetes moll-sk�l�hoz). A k�z�p-j�vai gamel�nban a szlendro �t, egym�st�l kiss� k�l�nb�z� t�vols�gra l�v� hanggal �rja le az okt�vot. A pelog ugyanerre h�t hangot haszn�l, melyek jelent�sen elt�r� t�vols�gra vannak, de a h�t hangb�l egyszerre csak �t�t haszn�lnak. Mindez a nyugati sk�l�kt�l mer�ben elt�r� hangokat produk�l. Sz�mos gamel�n zenekarban vannak mindk�t m�dozat szerint hangolt hangszerek, de egy hangszer csak egy sk�la alapj�n sz�laltathat� meg. A finomhangol�s egy�ttesr�l egy�ttesre v�ltozik, s mindegyiknek saj�t, egyedi hangz�st ad. Egy gamel�non bel�l a sk�la hangjai k�z�tti t�vols�g csaknem egyforma a k�l�nb�z� hangszerekre n�zve, de a hangk�z�k nagys�ga minden gamel�nban m�s �s m�s.

A kanadai zenet�rt�n�sz Colin McPhee megjegyezte: "Az egy sk�l�n bel�li elt�r�sek olyan nagyok is lehetnek, hogy az ember ak�r azt gondolhatja, annyi k�l�nb�z� sk�la van, mint ah�ny gamel�n." A gamel�n tan�rai k�z�l azonban t�bben vitatj�k ezt a n�zetet, �s igen nagy er�fesz�t�seket tettek m�r annak �rdek�ben, hogy a k�l�nb�z� egy�tteseket "egybehangolj�k". A Manikasanti egy�ttes ennek f�ny�ben k�pes t�bb m�s egy�ttes reperto�rj�t is el�adni.

A balin�z gamel�n hangszereket �ltal�ban p�rosan sz�laltatj�k meg, �s a hangol�suk kiss� elt�r�, hogy ez�ltal interferencia, lebeg�s keletkezzen, ide�lis esetben �lland� sebess�ggel minden regiszter minden hangp�rj�n. Val�sz�n�leg ez a jelens�g vezet a gamel�n zene �l�nk �s vibr�l� hangz�s�hoz. A vall�sos cerem�ni�k sor�n az interferenci�k a hallgat�s�gban az istens�g jelenl�t�nek �rzet�t kelteni hivatottak, illetve egy magasabb, meditat�v �llapotba l�p�shez ny�jtanak seg�ts�get.

A gamel�n zene sz�jhagyom�ny �tj�n terjedt eg�szen a XIX. sz�zadig; a nyugati zen�ben alkalmazott kotta�r�shoz hasonlatos form�ja nem l�tezett. Az els� lejegyz�si k�s�rlet a holland Winter testv�rekhez f�z�dik, akik az eur�pai kotta�r�st pr�b�lt�k alkalmazni (Sekar kawi, 1874). Ez ut�n j�vai muzsikusok Yogyakart�ban �s Surakart�ban kifejlesztettek t�bbf�le not�ci�t, melyek seg�ts�g�vel a reperto�rt �r�sban is meg lehetett �rizni. Ennek ellen�re a zen�szek tov�bbra is fejb�l j�tszott�k, nem a "kott�b�l" olvast�k a zen�t.

A surakartai nut rantai lejegyz�sm�dot v�zszintesen kellett olvasni, ak�rcsak a nyugati zen�t, de �temvonalak nem voltak, az �t vonalon elhelyezett hangjegyeket l�ncszer� vonalak f�zt�k �ssze, a hangok id�tartam�t �s egyebeket cirkalmas jelekkel t�ntett�k fel a hangjegyek k�z�tt.

A yogyakartai andha lejegyz�si forma a spanyol lanttabulat�r�hoz volt hasonlatos: �t vagy h�t f�gg�leges vonalat alkalmazott, ezekre �rt�k a balungan (az alapdallam) hangjegyeit; a v�zszintes vonalakon a le�t�sek sz�m�t t�ntett�k fel. Fel�lr�l lefel� haladva olvast�k. A negyedik f�gg�leges sor minden negyedik v�zszintes sorral alkotott metszet�t besat�rozt�k; egy-egy ilyen egys�get neveztek gatr�nak, mely nagyj�b�l megfeleltethet� a nyugati zene egy-egy �tem�nek. A doboknak sz�l� "�zeneteket" a jobb oldalra jegyezt�k. A bal oldalra �rt szimb�lumok a gongok (ketuk, kempyang, kempul, kenong, gong suwukan, gong ageng) �n. kolotomikus elrendez�s�t magyar�zt�k. (A gongok tagol�, struktur�lis hangszerk�nt funkcion�lnak a gamel�n zen�ben; a kisebb m�ret� gongokat r�videbb, a nagyobbakat hosszabb id�k�z�nk�nt �tik meg. A legnagyobb gong, a Gong Ageng megsz�laltat�sa reprezent�lja a legnagyobb id�ciklust, �s �ltal�ban azt jelenti, hogy az elhangzott r�szt megism�tlik, vagy pedig �j r�sz kezd�dik. A gongok e szerkezeti elrendez�se hat�rozza meg a j�tszott zene form�j�t, j�vaiul bentukot.)

A fenti lejegyz�si m�dokkal ma m�r ritk�n tal�lkozunk; a Surakart�b�l sz�rmaz� kepatihan lejegyz�sm�d az elterjedt, melyet Jayasudirja alkalmazott els�k�nt 1893-ban. A hangok magass�g�t sz�mokkal jelzik, a hangok id�tartam�t pontok �s vonalak mutatj�k. A kepatihan lejegyz�sm�d is csak a balungant t�nteti fel; a megsz�lal� zene j� r�sz�t a zen�szek fejben megjegyzett, az egyes hangszerek j�t�km�dj�nak megfelel� mint�zatok alapj�n j�tssz�k. A gamel�n zen�t oktat�k azonban kifejlesztettek m�r bizonyos lejegyz�sm�dokat a csengkok sz�m�ra is; a csengkok azokat a zenei mint�zatokat jelenti, melyet az �n. paneruz�n (d�sz�t�) hangszerek (gender, rebab, suling, gambang, siter, bonang) j�tszanak – tulajdonk�ppen vari�ci�k az alapdallamra, a balunganra. N�pzenet�rt�neti munk�kban a gamel�n zen�t gyakran jegyzik le nyugati m�don, id�nk�nt szokatlan kulcsokat alkalmazva.

Hat�sa a nyugati zen�re

Sok nyugati klasszikus zeneszerz� �rt�kelte nagyra a gamel�nt, a legismertebben Claude Debussy, aki 1889-ben a p�rizsi vil�gki�ll�t�son hallott egy j�vai gamel�n egy�ttest – eg�szen pontosan k�z�p-j�vai zen�szek �ltal el�adott, szlendro sk�l�n hangolt zen�t. Lelkesed�se ellen�re azonban a saj�t zen�j�ben sehol sem tal�lunk k�zvetlen utal�st a gamel�n sk�l�ra, dallamokra, ritmusokra, de ebben az id�szakban, �s k�s�bb is, megjelent a zen�j�ben az eg�szhang-sk�la, illetve egy j�vai gamel�nszer� heterofon text�r�t ismerhet�nk fel az 1903-ban sz�l� zongor�ra �rt Estampes c�m� m�v�nek Pagodes (Pagod�k) c�m� r�sz�ben – a nagy gong megsz�lal�sait egy prominens tiszta kvint jelk�pezi.

Bart�k B�la, Benjamin Britten, Lou Harrison, Francis Poulenc, Colin McPhee, John Cage, Olivier Messiaen vagy Bronislaw Kaper zen�j�ben b�ven tal�lunk a gamel�n el�tt tisztelg� darabokat, s kort�rs amerikai (Henry Brant, Steve Reich, Philip Glass, Dennis Murphy, Loren Nerell, Michael Tenzer, Evan Ziporyn, Daniel James Wolf, Jody Diamond) vagy ausztr�l (Peter Sculthorpe, Andrew Schultz, Ross Edwards) szerz�k m�veiben is olykor megtal�lhat�k a gamel�n hangszerek, olykor eg�sz gamel�n egy�ttesek. Az indon�ziai zeneszerz�, I Nyoman Windha egyszerre alkalmazza a nyugati �s a gamel�n hangszereket. Ligeti Gy�rgy Galamb borong c�m� zongoraet�dj�n is felfedezhetj�k a gamel�n hat�s�t. Az amerikai git�ros, John Fahey sz�mos, a k�s�i hatvanas �vekben �rt hangkoll�zs�hoz haszn�lt fel gamel�n elemeket, ugyan�gy 1997-ben is az Epiphany of Glenn Jones c�m� m�h�z, mely a Cul de Sac nev� rockzenekar k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt. Nagy �kos, a szerz� szavait id�zve, szakr�lis pszeudo-gamelan �s pszeudo-khmer zen�t haszn�l fel gyakorta akusztikus �s eletroakusztikus m�veiben. Chiaroscuro c�m� �t�hangszeres kvintettre/sextettre �rt m�ve (amely egy�bk�nt el�adhat� prepar�lt zongor�n is) a vajang-b�bokkal el�adott j�vai mitol�giai t�m�j� hindu eposzok egyes jeleneteit dramatiz�l� wayang gedog-ra utal. Izoritmikus szerkeszt�st, hoquetusokat alkalmaz, amelyek �gy megzavarj�k �lland�an a zene vonul�s�t.

Az 1988-as Akira c�m�, Katsuhiro Otomo rendezte anime-ban is jelen van a gamel�n – az amerikai k�z�ns�g j�r�szt innen ismerhette meg e t�vol-keleti zene hangz�svil�g�t. A filmben a gamel�n hangszereket a jap�n Geinoh Yamashirogumi nev� egy�ttes tagjai sz�laltatt�k meg. A gamel�n felbukkan Alexandre Desplat Le�ny gy�ngy f�lbeval�val �s Az arany ir�nyt� c�m� filmekhez �rt zen�j�ben is.

(Forr�s)