A hindu vall�s rendk�v�l gazdag jelk�prendszere a mindennapi �let esem�nyeiben, a vall�si �s ritu�lis �let d�sz�t�seiben, a divatban, vagy a m�v�szetek ter�let�n j�tszik jelent�s szerepet. Ezek k�z�l n�h�nyat �rdemes kiemelni, mint a nyugati kult�ra szempontj�b�l furcsa, vagy szokatlan elemeket:

A svasztika a "szvaszti= j�l�t, boldogs�g" sz�b�l sz�rmazik. A kereszt �nmag�ban sok kult�r�ban a dinamikus egy�tthat�sok szimb�luma. A v�g�k�n jobbra vagy balra hajl�, megt�rt keresztek az �lland� mozg�st jelk�pezik. A napisten, Sz�rja jelek�nt �rtelmezik �s az ajt�f�lf�ra festve az �rt� szellemek el�z�s�ben tulajdon�tanak neki szerepet. A jobbra t�rt svasztika Visnu �s Gan�sa jelk�pei �s a n�gy �letc�lt, illetve a szerencs�t jelenti. A balra hajl� svasztika szerencs�tlens�get, roml�st jelk�pez.
Searchtool right.svg  B�vebben: szvasztika
A bindi egy festett, vagy b�rsonyb�l k�sz�lt, kb. f�l-egy centim�ter �tm�r�j� pontszer� alakzat, eredetileg a f�rjezett (nem �zvegy) n�k jelk�pe, amelyet a homlokuk k�zep�n hordanak. A sz�ne v�ltozhat, sokszor a ruh�zattal �sszhangban. A k�l�nb�z� t�rsadalmi esem�nyeken az alkalomhoz ill� sz�n� bindit viselnek, �gy p�ld�ul temet�sen feh�ret, esk�v�i �nnepeken pirosat. Manaps�g mint divatcikket fiatal hajadon l�nyok is felteszik, s�t az Indi�ban �l� mohamed�n n�k is hordj�k.
A szant�lfapaszt�val, kurkum�val vagy szent hamuval h�zott h�rom s�v, az Y vagy U-alak� jel, a hindu szekt�k �s kasztok jel�l�s�re szolg�l, t�bbek k�z�tt a Siva h�v�k �s a Visnu k�vet�k megk�l�nb�ztet�s�re.

A mudr� bizonyos k�ztart�s, amelynek jelk�pes, sokszor m�gikus jelent�se van. Az istenszobrok nagy t�bbs�ge valamely mudr� szerint tartja a kez�t, melynek a hinduk sz�m�ra ismert �s fontos jelent�startom�nya van. A legismertebb mudr� az �.n. abhaja-mudr�, a f�lelemn�lk�lis�g (abhaja) k�ztart�sa.
A hetes sz�m: a hetes sz�mnak k�l�n�sen kiemelt szerepe van a hinduizmusban. H�t szent indiai v�ros van (amik emiatt zar�ndoklatok c�l�llom�sai): V�r�naszi (Siv�val kapcsolj�k �ssze), Haridvar (a Gangesz itt �mlik a s�ks�gra a Himal�j�b�l), Ajodhja (R�ma sz�let�si helye), Dvarka (Krisna legend�s f�v�rosa, valahol a gudzsar�ti partokn�l), Mathura (Krisna sz�let�si helye), Kancsipuram (t�rt�nelmi Siva templomok helye) �s Udzsain (a 12 �vente megtartott Kumbh Mela tal�lkoz�helye).
A h�t szent foly�: Gangesz (Ganga), Szaraszvati (f�ldalatti foly�nak gondolj�k), Jamuna, Indus, Narmada, Godavari �s Cauvery.

(Forr�s)