A pur�n�k a vil�grendszert egy f�ldkorongk�nt k�pzelik el, amelynek k�z�ppontj�ban a M�ru hegy �ll. A f�ld alatt szellemek �s d�monok laknak, ide ker�lnek a gonosztev�k �s itt van a hindu pokol. A f�ld felett egym�sra r�tegezett vil�gok, az istenek �s szellemek lak�helyei vannak. A vil�grendszert burok veszi k�r�l �s v�gtelen sz�m� hasonl� t�rs�val, id�tlen id�k �ta lebeg a vil�gegyetemben.

Az upanisadok �ta az istenek rangsora �s jelent�s�ge a mitol�gi�kban folyamatosan v�ltozott, ma a hindu pantheon els� hely�t a trimurti, azaz a h�rom isten: Visnu (a megtart�), Siva (a puszt�t�) �s Brahma (a teremt�) foglalja el.

A v�dikus istenek tisztelete is megmaradt, �gy Indra, az istenek kir�lya, vagy Varuna, Agni (a t�zisten) �s Mitra sem vesztettek jelent�s�g�kb�l. Ezek az �gymond m�sodlagos istenek megfelelnek a nyugati hitvil�g "angyalainak", t�bbnyire egy bizonyos �gy�rt, dolog�rt, cselekedetek v�grehajt�s�nak sikeress�g��rt felelnek (p�ld�ul az elef�ntfej� Gan�sa). Emberfeletti k�pess�gekkel b�rnak, �m ugyan�gy al�vetettjei a Dharma, a Karma t�rv�nyeinek, �s cselekedeteikt�l f�gg�en ak�r alantasabb, esetleg emberi form�ban sz�lethetnek �jj�. Az ezernyi d�mon (r�ksasz�k), a t�bb sz�z isteni, vagy isteni tulajdons�gokkal felruh�zott l�ny, aszk�ta, brahmana, az indiai vall�st rendk�v�l soksz�n� form�ci�v� teszik, �gy szinte ad�dik a mitol�giai tank�ltem�nyek �s csod�s elbesz�l�sek hatalmas mennyis�ge.

A h�rom f�isten m�gis k�l�nleges helyet foglal el a mitol�giai rangsorban, mivel nemcsak egyfajta uralkod�szerep jutott sz�mukra, hanem minden l�nyhez hasonl�an, dharm�jukat teljes�tik be, amely a legmagasabb szint� Dharma, a vil�g eg�sz�re kihat� k�vetkezm�nyekkel. Ennek megfelel�en �rt�kelik szerep�ket a legk�l�nf�l�bb vall�si ir�nyzatok, szekt�k �s filoz�fiai iskol�k is, s�t, t�bb iskola a "minden egy" elve alapj�n egyazon v�gs� val�s�got l�tja benn�k, amelynek a h�rom megszem�lyes�tett isteni l�ny csak m�s-m�s megnyilv�nul�sa.

Visnu a V�d�kban m�g kev�ss� el�kel� istens�g volt, jelent�s�ge az �vsz�zadok sor�n egyre n�tt, ahogy k�l�nf�le h�s�kkel �s istens�gekkel azonos�tott�k. A vil�g fennmarad�sa felett �rk�dik, az emberis�g erk�lcsi tisztas�g��rt felel �s vesz�ly eset�n, a roml�s id�szakaiban megtestes�l�sei (avat�r�k) �tmutat�st ny�jtanak a t�rsadalmak fennmarad�s�hoz. Ezek a megtestes�l�sek a k�vetkez�k voltak: hal, tekn�s, vadkan, ember-oroszl�n, t�rpe, Parasur�ma (balt�s R�ma), R�ma �s Krisna. A j�v�ben, a jelenlegi vil�gkorszak v�g�n mint Khalki, a l�fej� istens�g fog megtestes�lni, hogy felvegye a harcot a gonosszal.

Visnu az �r�kk� l�tez� megtart�, aki a nagy vil�gkorszakok (jug�k) k�z�tt eml�kszik az �sszes l�lekre vonatkoz� karmikus elrendel�sre, meg�lmodja az �j vil�got, annak minden megnyilv�nul�s�val egy�tt �s vigy�z annak rendj�re. L�trehozza (k�ld�k�b�l kihajt� l�tuszlev�len) Brahm�t, a teremt�t, aki fizikailag teremti meg a vil�gokat, a k�rforg�sban a lelkeket fizikai testtel l�tja el, �s mint demiurgosz, �p�t�mesterk�nt felf�zi a sorsokat az �r�k Vil�gt�rv�ny mindent �that� sz�vet�re. Brahma dharm�j�t teljes�tve visszavonul az �r�kl�tbe, v�rva �jabb jelen�s�re.

A trimurti legprobl�m�sabb �s legink�bb vitatott alakja Siva, a puszt�t�, aki a v�dikus Rudra term�szetisten ut�djak�nt, kezdetben mint a betegs�gek terjeszt�je �s a puszt�t�s istene, de mint a nemz�er� megszem�lyes�t�je (linga -phallosz- k�p�ben tisztelt isten) is megjelenik. � az, aki m�rhetetlen aszketizmus�val szellemi l�nny� v�lva, a vil�gegyetem sz�ved�k�t uralja �s b�rmikor k�pes felbontani azt. Dharm�ja a puszt�t�s, aki a nagy vil�gkorszakok v�g�n megsemmis�ti a mindens�get, hogy Visnu majd tiszta lapokkal �jj�teremthesse azt.

Ahogy Visnut, �gy Siv�t is sok hindu a legf�bb istennek tartja, �gy Indi�ban k�t vall�si p�rt vet�lkedik egym�ssal: a visnuit�k �s a sivait�k. A nagyfok� vall�si tolerancia term�szetesen nem engedi meg, hogy �les t�r�svonalak, h�bor�k szabdalj�k a vall�srendszert, a k�l�nbs�gek els�sorban a vall�sfiloz�fiai iskol�k elt�r� �rtelmez�seiben jelennek meg. Visnu- �s Siva-templomok sz�z�val tal�lhat�k minden nagyv�rosban, m�g Brahm�nak ezzel szemben csak k�t vagy h�rom templomot szenteltek eg�sz India-szerte, utalva arra, hogy Brahma "csak" meghat�rozott feladatokat l�t el, nincs k�zvetlen hat�sa mindennapi �let�nkre.

A legnagyobbak mellett a r�gi v�dikus istenek is folyamatos szerepl�i a k�l�nb�z� korokban l�trej�tt mitol�gi�knak, akik a v�d�kban m�g mint az �gt�jak �rei szerepeltek, �gy a sz�listen V�ju (�szaknyugat), v�zisten Varuna (Nyugat), a t�zisten Agni (D�lkelet), a viharisten Indra (Kelet), a holdisten Csandra (�szakkelet), a gazdags�g istene Kubera (�szak), �s a hal�l istene Jama (D�l) j�tszik fontos szerepet. A rendk�v�l sz�nes, szerte�gaz� �s sokszor egym�snak ellentmond� mondak�rt a nagysz�m� szellemek, d�monok, f�listenek, h�s�k, j�sok �s aszk�t�k teszik v�ltozatoss�. Mivel isten szem�lye mindenben megnyilv�nul, �s l�tez�s�vel a legf�bb j�t testes�ti meg, a hinduizmusban a d�monok (r�ksasz�k) sem feleltethet�k meg a nyugati felfog�s szerinti �rd�g k�pzet�nek. F�lelmetes puszt�t� erej�ket a f�istenekt�l kapt�k, szolg�lataik�rt cser�be.

Fontos szerepet t�ltenek be a trimurti istens�gek feles�gei, akikr�l feltehet�leg a term�kenys�gkultusz maradv�nyak�nt, kiterjedt mondak�rt alak�tottak ki. Sokan hiszik, hogy a trimurti istenei csak feles�geikkel egy�tt, azokkal egy�ttm�k�dve fejthetik ki isteni tev�kenys�g�ket.

Visnu feles�ge, Laksmi a szerencse istenn�je, Brahm�� Szaraszvati, aki a tudom�ny istenasszonya. Siva feles�ge azonban, ak�rcsak maga Siva is, az �vezredek folyam�n ellentmond�sos, �gy gy�ny�r� �s szerelmes, de egyben f�lelmetes puszt�t�k�nt is megjelenik. Az ellent�tes tulajdons�gokkal b�r� alakjait elt�r� nevekkel is illetik, �gy egyszer Durga, a "nehezen megk�zel�thet�", m�skor Parvati az odaad�, de nevezik Um�nak, Gaur�nak is. A term�szet �r�k k�rforg�s�t szem�lyes�ti meg, amely l�trehozza, majd elpuszt�tja a vil�g jelens�geit. Bizonyos indiai vid�keken, p�ld�ul Beng�li�ban, tisztelete m�g f�rj�t, Siv�t is h�tt�rbe szor�tja, mert az �ser� (sakti) megtestes�l�s�t l�tj�k benne, aki nyak�ban hal�lfejes l�nc�val, �sszekusz�lt hajjal �s f�lelmetes �br�zattal, t�nc k�zben puszt�tja el a vil�got. M�s helyen ennek az istens�gnek a neve K�li, �s a s�t�t hal�lkultuszok legf�bb alakja.

K�l�n kateg�ri�t jelentenek az istenk�nt tisztelt �llatok �s n�v�nyek. A teh�n a hinduk legszentebb �llata, neve Gom�t�, a teh�nanya. �gy tartj�k, hogy az �sszes isten sz�khelye. Test�nek minden r�sz�t m�s-m�s istens�g lakja.

A kobr�t Siva fia, Szubrahmanja megtestes�l�s�nek tartj�k, az asszonyok f�rj�k hossz� �let��rt, a l�nyok f�rjhezmenetel�k el�seg�t�s��rt im�dkoznak hozz�. Az isteni megtestes�l�sek miatt szent �llat a holl�, papag�j, kutya, tigris, tekn�s, ezerl�b�.

A szent n�v�nyek k�z�l kiemelked�en fontos a szikomorfa (Ficus religiosa) melyr�l �gy tartj�k, hogy Visnu teljes alakja. Gy�kere Brahma, t�rzse Visnu, koron�ja Siva. �gaiban istenek laknak, gy�ker�ben a V�d�k. Teljes alakj�ban a szent om sz�csk�t is megtestes�ti. K�pes minden k�v�ns�got teljes�teni. Ugyan�gy szent n�v�nynek tartj�k a banjan-f�t is, ami alatt sz�vesen medit�lnak Visnu �s Laksmi tisztelet�nek ad�zva. Szinte minden hindu h�ztart�sban megtal�lhat� a tulaszi-n�v�ny, amely az �jurv�d�ban is felt�nt, Visnu tisztel�inek kedves n�v�nye.

A hinduk istens�gnek tekintenek egyes foly�kat, hegyeket is. A Gangesz a mell�kfoly�ival egy�tt a legink�bb tisztelt szent foly�, amelynek v�z�ben a h�v� megtisztul b�neit�l. Az �s�k partj�n, V�r�nasziban (Ben�resz) v�gzett szertart�s k�pes arra, hogy megszabad�tsa az �s�ket az �jrasz�let�sek k�rforg�s�b�l (szansz�ra). Nem csak a Gangeszt tekintik szentnek, hanem India szinte minden nagyobb foly�j�t, �gy szent a Brahmaputra, Narmada, Mah�nadi, Godav�ri, Krishna, Kaveri �s a Tungabhadra is.

A Himal�ja Visnu lak�helye, ez�rt szentnek tekintik. De az isteneknek India-szerte sz�mtalan hegy-megtestes�l�se van.

A pantheon lak�i folyamatosan b�v�lnek. A tan�t�mestereket tisztel�i isteni rangra emelhetik, ak�r �gy, hogy tud�s�val �s p�ld�s �let�vel ki�rdemli a rangot, ak�r �gy, hogy hit�k szerint valamely istens�g k�zvetlen reinkarn�ci�j�nak tekintik �ket. Az advaitav�danta szerint az emberek az isten t�k�rk�pei, ez�rt az isteni megtestes�l�sek sz�ma folyamatosan b�v�l.

A hinduizmus azonban nem csak ember, �llat, n�v�ny vagy hegy isteneket ismer, hanem absztrakt form�kat, szimb�lumokat is. A legfontosabb ezek k�z�l az „Om” (Aum) sz�cska, a misztikus hang, amely az A, U, M bet�k �sszet�tel�b�l sz�rmazik. Az „A” jelenti a vil�gmindens�g keletkez�s�t, az „U” a megtart�s�t, az „M” pedig a pusztul�s�t. De jelenti azokat az istens�geket is, amelyek e folyamatokat el�id�zik, teh�t Brahm�t, Visnut �s Siv�t is. Az „Om” az eg�sz vil�gmindens�g esszenci�ja, megel�zi m�g a V�d�kat is, �gy az upanisadokat, a szertart�sokat �s a vall�si m�veket is. A V�d�k ezzel a hanggal kezd�dnek. Jelent�s�ge olyan nagy, hogy a hinduizmus szimb�lumak�nt ennek a hangnak a szanszkrit �r�sk�p�t haszn�lj�k.

Az istennel val� kapcsolatot er�s�tik a mantr�k �s a mandal�k.

A mantra isteni eredet� mondat, sz�tag, esetleg vers, amely az ember kapcsolat�t er�s�ti Istennel. Folyamatos ism�tl�se �tl�nyeg�ti a h�tk�znapi ember tudat�t isteni, transzcendent�lis �llapotba, �gy Istennel val� kapcsolata k�zvetlenn� v�lik. A hinduk mellett a buddhist�k is sz�les k�rben haszn�lj�k medit�ci�s gyakorlataik k�zben (om mani padme hum). A mantr�t t�bbnyire a hindu a guruj�t�l kapja, sokszor szem�lyre szabottan. Ezt meghat�rozott helyen, id�ben �s m�don kell gyakorolnia. Az egyik legfontosabb, a br�hman�k �ltal naponta h�romszor v�gzett mantra a G�jatri mantra.[25] A →tantrikusok �gy tartj�k, hogy az istenek �s a vil�g bizonyos hangokon alapulnak, �gy a vil�g harm�ni�j�nak megboml�sa a hangok �ltal helyre is hozhat�. Ezek a hangok nem egyszer� hangz�k vagy bet�k. M�gikus, isteni l�nyeggel tel�tettek, f�ggetlen�l att�l, hogy jelentenek-e valami konkr�t l�tez�t.

A mandala sz� jelent�se „k�r”. Ez egy k�r�kb�l �s vonalakb�l �ll�, geometrikus beoszt�s� sz�nes �bra, amely egy k�zponti mag (bindi) k�r�l helyezkedik el. A mandal�t pontos sz�m�t�sok alapj�n k�sz�tik, ennek megfelel�en m�s �s m�s hat�st tulajdon�tanak neki. A mandal�r�l elmondhatjuk, hogy a mantra geometrikus megfelel�je.

(Forr�s)