A hinduizmus alapvet� forr�sai a v�d�k (V�da, azaz tud�s). Nem egy ember alkot�sa, hanem �vezredek sor�n form�l�d� hitt�telek �sszess�ge, amely kieg�sz�t�seivel (brahman�k �s Upanisadok) hatalmas mennyis�g� ismeretanyagot, vall�si el��r�st, filoz�fiai t�zist tartalmaznak. A kutat�k i. e. 1500–i. sz. 1500 k�z�tti id�szakra dat�lj�k a teljes m� l�trej�tt�t.

A V�d�k a teist�k szerint isten (�svara) kinyilatkoztat�sai, ebben hasonl�t a bibliai �sz�vets�g vall�sos �rtelmez�s�re, azonban r�szei val�j�ban id�ben t�voli korszakokban j�ttek l�tre �s egym�st�l elt�r�, s�t egym�snak ellentmond� elk�pzel�seket is tartalmaznak.

Az ateista mim�nsz�sz�k szerint a V�da �r�kt�l fogva l�tez� szubsztancia, az ateista sz�nkhj�k szerint azonban nem �r�kt�l fogva l�tezik, m�gis minden vil�gban egyform�n jelen van, mivel az �r�kt�l fogva l�tez� l�lek eml�kszik r�juk �s �tmenti korr�l korra a V�d�k szellemis�g�t. A panenteist�k a mindent �that� �sanyag (prakriti) els� megnyilv�nul�sak�nt, leheletek�nt, mint dallam, harm�nia tekintenek r�.

A V�d�k n�gy f� r�szb�l (szamhita) �llnak:

- Rigv�da - 1028 himnuszb�l �ll� gy�jtem�ny
- Sz�mav�da - Az �ldozati szertart�sok el�k�sz�leteinek �nekei
- Jadzsurv�da - �ldozati szertart�sok k�zben mondott �nekek
- Atharvav�da - "Var�zs�nekek"

Ezeket kieg�sz�ti a brahman�k gy�jtem�nye, amelyben az �ldozati sz�vegeket magyar�zz�k meg, illetve az Upanisadok, amely a V�d�khoz kapcsol�d� filoz�fiai �rtekez�sek gy�jtem�nye.
Az Upanisadok legt�bb r�sze az i. e. 7-5. sz�zadban j�tt l�tre, mint a V�d�k utols� fejezetei. A V�d�nt�knak ( „A V�d�k �sszefoglal�sai”-nak) is nevezett sz�vegek elt�rnek az eredeti V�d�k hangv�tel�t�l, a ritu�lis �ldozatokkal kapcsolatos k�rd�seket m�r filoz�fiai t�rgy� gondolatok v�ltott�k f�l. Az Upanisadok 108 fejezete a hinduizmus k�s�bbi filoz�fiai alapjait teremtette meg.

A V�d�kat csak a legfels�bb n�gy kaszt tagjai tanulm�nyozhatj�k, illetve a brahman�k magyar�zhatj�k.

A V�d�khoz j�rulnak a szent hagyom�ny sz�vegei (szmritik), amelyek tartalmazz�k a legk�l�nf�l�bb tudom�nyok vez�rfonalait (sz�tr�it) �s tank�nyveit (s�sztr�it). Szmritinek sz�m�t a hinduk k�t legh�resebb eposza, a R�m�jana, �s a Mah�bh�rata is.

A R�m�jana Visnu egyik megtestes�l�s�nek (avat�ra), R�m�nak a harc�t mes�li el a feles�g�t elrabl� gonosz d�monkir�llyal R�van�val, m�g a t�bb mint k�tsz�zezer verssorban le�rt Mah�bh�rata Bharata kir�ly lesz�rmazottainak harcait, viszontags�gait, testi �s lelki gy�tr�d�seit �nti k�lt�i form�ba. Ez ut�bbi eposzt az teszi k�l�n�sen fontoss�, hogy tartalmazza azt a legt�bbsz�r k�l�n kezelt filoz�fiai tank�ltem�nyt, amelyet (t�vesen, de �rz�kletesen) a „Hindu Bibli�nak” neveznek. Ez a k�lt�i bet�t a Bhagavad-g�ta, azaz a „Magasztos sz�zata”, amelyben Visnu nyolcadik avat�rja Krisna elmagyar�zza Isten, a vil�g �s a l�lek l�nyeg�t.

A k�t eposzon k�v�l jelent�s forr�s a 18 pur�na. A pur�na sz� jelent�se „�si” �s els�sorban a v�dikus �r�sok metafizikai, transzcendent�lis eredm�nyeit foglalj�k �ssze, els�sorban isten megtestes�l�sei �s h�veinek cselekedetei k�r� �p�tve. Tizennyolc f� pur�n�t k�l�nb�ztet�nk meg, amelyek k�z�l hat Visnuval, hat Siv�val, hat pedig Brahm�val foglalkozik. K�rd�s-felelet form�ban �rt�k �ket. A legismertebb �s legkiforrottabb pur�n�nak a Bh�gavata-pur�n�t vagy m�s n�ven Sr�mad-Bh�gavatamot tartj�k, amely a l�lek t�k�letes�t�s�nek m�dszereir�l tan�t.

(Forr�s)