Dharma

A hindu vall�s k�vet�i vall�sukat, a hinduizmust, a „dharma” elnevez�ssel illetik. A dharma egyetemes, a mindens�get �that� vil�gt�rv�ny, amelyhez minden l�tez�nek igazodnia kell, legyen az �l�, �lettelen vagy isteni eredet� a vil�gegyetemben. A dharma nem keletkezik, nem m�lik el, �r�kt�l fogva l�tezik �s �r�kk� l�tez� is marad, eredete a v�gtelenbe v�sz. �tfogja a term�szeti t�rv�nyek rendszer�t, az ember ment�lis �let�ben pedig erk�lcsi k�telezetts�gg� lesz.

A kifejez�s jelent�se mag�ban foglalja az olyan fogalmakat, mint "az igazs�g", "etika", "k�teless�g", "t�rv�ny", "kozmikus rend" �s "v�gs� igazs�g". Sz� szerint, a dharma jelent�se "ami �sszetart", �s �gy a hinduizmusban ez az alapja minden rendnek, legyen az ak�r term�szeti, kozmikus, t�rsadalmi vagy mor�lis. A dharma jelenl�t�nek �s erej�nek k�vetkezm�nye, hogy amit a hindu cselekszik, sokkal fontosabb, mint az, amiben hisz, mivel tetteit a t�rv�ny szellem�ben hajtja v�gre.

A dharma legfontosabb k�vetkezm�nye, hogy az ide�lis emberi t�rsadalom alapvet�en hierarchikus. Mindenkinek megvan a maga j�l k�r�lhat�rolt helye �s szerepe a k�z�ss�gben. A dolgok nem csak �gy magukt�l t�rt�nnek, hanem a t�rv�nynek megfelel�en, teh�t igazs�gosan. Az emberek k�l�nb�znek egym�st�l, k�l�nb�z� adotts�gokkal, hajlamokkal �s k�pess�gekkel sz�letnek. Ezek a k�l�nbs�gek sorsukat �s feladatukat is meghat�rozz�k, ennek megfelel�en tagoz�dnak a t�rsadalomba a gondosan k�r�l�rt kasztok �s oszt�lyok szintjein. A hinduk saj�t �let�k sor�n is a dharma t�rv�nyei szerint �lnek, saj�tos �letszakaszokat hat�rolnak el �let�k sor�n, hogy szem�lyes fejl�d�s�k�n kereszt�l megszabaduljanak (moksa) az �r�k k�rforg�s (szansz�ra= ciklikus �jj�sz�let�s �s hal�loz�s) rabs�g�b�l.

Visnu, a hindu „szenth�roms�g” (trim�rti) egyik istene a hindu vil�gkorszakok l�g�res ter�ben �lmodja �jra a vil�got, amelynek minden l�tez� atomja m�r keletkez�sekor (Brahma a „teremt�” munk�ja nyom�n) a dharma t�rv�ny�t fogja k�vetni. �sprinc�pium, amelynek nem a tanulm�nyoz�sa hozza meg az �dv�z�l�st a kiv�lasztottak sz�m�ra, hanem mindent�l f�ggetlen k�nyszer�t� er� a vil�gegyetemben. A dharma teh�t a term�szeti t�rv�nyeket, az ember erk�lcsi t�rv�nyeit �s a vall�si el��r�sok bonyolult rendszer�t szab�lyozza. A dharm�nak ellen�llhatunk, hiszen az ember szabad akarattal meg�ldott l�ny, de akkor szembe kell n�zn�nk a negat�v k�vetkezm�nyekkel, amelyek el�bb vagy ut�bb teljes bizonyoss�ggal bek�vetkeznek. Erk�lcsi szempontb�l a dharma nem csak �ltal�nos emberi, etikai vagy ritu�lis el��r�sokat tartalmaz az egy�n teljes �let�ben k�vetend� cselekedetekr�l, hanem a m�lyen differenci�l�dott t�rsadalmi r�tegek (kasztok) sz�m�ra k�l�nleges, csak r�juk vonatkoz� rendelkez�seket is el��r, s�t ezek az el��r�sok m�g �letszakaszok szerint is elt�rnek.

Karma

Ha a Dharm�t, mint a vil�gegyetemet �tsz�v� h�l�t k�pzelj�k el, amelyhez minden l�tez� k�telez� �rv�nnyel kapcsol�dik, �gy a Karma mint tett �s cselekv�s, a h�l�ra felf�z�tt l�tez�k k�lcs�nhat�sa, amely az ok-okozati �sszef�gg�sek v�gtelen l�ncolat�t hozza l�tre.

A k�lcs�nhat�sok rendszere nem valami f�tumszer�en hat�, megm�s�thatatlan fels�bb akarat k�vetkezm�nye, hanem a l�tez� k�zvetlen cselekv�s�nek �s el�z� cselekedetei jutalm�nak vagy b�ntet�s�nek ered�je. Sors teh�t abban az �rtelemben, hogy d�nt�si helyzeteink m�r eleve bizonyos kiindul�si felt�telek szerint alakulnak, azonban d�nt�seink sor�n mindig megmarad a v�laszt�s szabads�ga. Mivel az elk�pzelhetetlen�l sok �l�l�ny, amely vil�gunkat lakja, az �r�kt�l fogva l�tez� „l�lek” egy bizonyos megnyilv�nul�si form�ja, a j� �s rossz cselekedetek sz�ma szinte v�gtelen.

Az eredend� Karma az �sanyag (prakriti) els� rezd�l�se. Els� megnyilv�nul�s�ban k�l�nb�z� l�tfokozatokon kereszt�l �t�vel� cselekedetek l�ncolat�t hozza l�tre. Az „�l�” e l�tfokozatok egyre magasabb szintjein haladva tapasztalja meg a teljes L�tez�st, ismeri meg a Mindens�get. Er�fesz�t�seket tesz, karm�ja szerint �l, l�zad vagy belet�r�dik sors�ba, de lelke visszav�gy�dik a karma n�lk�li vil�g �r�kk�val�s�g�ba.

A karma teh�t nem az eleve elrendelts�get jelenti, hanem az ok-okozati �sszef�gg�sek v�gtelen l�ncolat�t. Mivel a t�rv�ny (dharma) az �l�l�nyek szabad akarat�t meghagyja, a karma t�rv�nye csak annyit mond ki, hogy b�rmit cseleksz�nk, annak k�vetkezm�nye lesz, tetteink sz�nd�k�t�l f�ggetlen�l. A Bhagavad-g�ta szerint a karma �n�ll� t�rv�nyeknek engedelmeskedik, a k�vetkezm�nyek magasabb t�rv�nyeket szolg�lnak, minthogy a haland� azt fel tudn� fogni, meg�rteni. K�t alapvet� n�zet jelenik meg a karma szerep�vel kapcsolatban, az egyik szerint a karma az az ok, ami miatt az emberek �s a t�rsadalom szintjein az egyenl�tlens�gek megjelennek, a m�sik azonban nem rendel k�l�n�sebb �rt�ket a j� �s rossz cselekedetekhez. A Bhagavad-g�ta a k�t n�zet egyeztet�s�re azt a szeml�letet aj�nlja, mely szerint nem l�tezik objekt�v igazs�g, ami alapj�n eld�nthet� lenne, mi a j� �s a rossz, ezek relat�v fogalmak, a j� lehet rossz egy m�sik �rtelmez�si szinten, avagy a t�voli j�v�ben. A j� �s a rossz puszt�n v�gyaink kivet�t�se. E filoz�fiai tartalom ellen�re sok hindu hisz abban, hogy „j� tett hely�be j�t v�rj”, azaz a j� cselekedeteknek kiz�r�lag j� k�vetkezm�nye lehet.

L�lekv�ndorl�s

A l�lek �r�kk�val�, a test �tmeneti. A l�lek �tja a l�tform�k megismer�se, az �ntudat t�k�letes�t�se a dharm�nak megfelel� tettek �ltal. A l�lek �tja teh�t a dharm�t�l vez�nyelt �jj�sz�let�sek �tja. Az �l� �tj�nak t�k�letesed�s�t a Szan�tana Dharma biztos�tja, vagyis az „�r�k T�rv�ny” egyre tiszt�bb megismer�se.

Az �r�kt�l fogva l�tez� l�lek (atman) sz�ntelen�l j�rja k�rforg�s�t (szansz�ra) a l�tform�k milli�rdjai k�z�tt, �jj�sz�let�seinek anyagi min�s�ge el�z� tetteinek jutalma vagy b�ntet�se. A l�lek nem sz�nik meg �s nem keletkezik, a nagy vil�gkorszakok v�g�n az anyagi semmi �llapot�ban is megmarad, �s az �j anyagi vil�g l�trej�ttekor testes�l meg.

A k�rforg�s c�lja a mindens�g teljess�g�nek megismer�se, a l�tez�s minden aspektus�nak �t�l�se. A hindu filoz�fusok �s hittud�sok annak f�ggv�ny�ben, hogy ateista, teista, vagy panenteista iskol�t k�pviselnek, elt�r� v�laszt adnak arra a k�rd�sre, hogy a szansz�ra ciklus�b�l milyen m�don lehets�ges a szabadul�s, l�tezhet-e a teljes megismer�s, vagy hogy ennek el�r�sekor mi t�rt�nik a l�lekkel. A Dharma tisztelete, betart�sa �s meg�rz�se sz�ks�ges, de nem el�gs�ges felt�tele a szansz�r�b�l val� megszabadul�snak. A lelki, szellemi �s testi lemond�sok (j�g�k), a vall�sos hit �s �ldozatok (bhakti), a j� cselekedetek �s r�tusok (karma-j�ga), vagy a megismer�s �tja (dny�na) mint lehet�s�g �ll a h�v� rendelkez�s�re, hogy egyes�lj�n a „v�gs� val�s�ggal”.

Kasztok �s t�rv�nyek

A dharma t�rv�nye az �sszess�g�ben rendezett vil�gegyetem vez�rl� fonala, amely az embert mint t�rsadalmi l�nyt is pontosan k�r�lhat�rolt feladatokra k�szteti. Ezek a feladatok nem egy�ni v�laszt�s vagy kinevez�s, hanem �r�kl�d�s (belesz�let�s) �tj�n ker�lnek kioszt�sra, az �sid�kt�l fogva kijel�lt szab�lyok szerint. A t�rsadalom r�tegei, a kasztok, szigor�an el��rj�k tagjaik sz�m�ra azt, hogy mit tehetnek �s mit nem a vall�si ritu�lis megnyilv�nul�saikban, a munk�ban, a h�zass�gban, az �tkez�sben �s a legegyszer�bb mindennapi tennival�kban.

A legfels�bb kaszt a br�hman�k (papok) kasztja, akik a legnagyobb m�rt�k� szellemi �s erk�lcsi tisztas�guk miatt a legk�zelebb �llnak az istenekhez. Az ut�nuk k�vetkez� m�sodik kaszt a harcosok kasztja (ksatrij�k), akik a fenn�ll� t�rsadalmi rend v�delm�t l�tj�k el, sz�mukra bizonyos el��r�sok m�dosulnak (p�ld�ul a h�s fogyaszt�sa enged�lyezett). A harmadik kaszt a dolgoz�k (vaisj�k) kasztja, els�sorban a gazdas�gi tev�kenys�geket folytat�k tartoznak ebbe a k�rbe, az ipar, a kereskedelem, a f�ldm�vel�s �s az �llatteny�szt�s ter�letein dolgoz�k. Ez a h�rom fels� kaszt jogosult a v�d�k tanulm�nyoz�s�ra, az ezek alatt l�tez� kaszt tagjai alantas foglalkoz�st �znek, szolg�lnak a fels� h�rom kaszt sz�m�ra (s�dr�k). A n�gy kaszton k�v�l es�k az �rinthetetlenek (asprisj�k vagy p�ri�k). �k tiszt�talan mesters�get folytatnak, mint p�ld�ul az utcasepr�k, WC-tiszt�t�k vagy a tolvajok. Az eml�tett kasztok sz�mtalan alcsoportra bonthat�k, a hindu t�rsadalom r�tegz�d�se szempontj�b�l t�bb ezer kasztr�l besz�lhet�nk. Az azonban, aki nem hinduk�nt sz�letett, az �sszes kasztbelihez k�pest alacsonyabb helyet foglal el a vil�gban, nincsenek kaszt szerint besorolva, nem kaptak eredend�, r�juk n�zve k�telez� t�rv�nyeket. Az ortodox hindu iskol�k a kasztok tagjait szinte elt�r� fajk�nt tartj�k sz�mon, akiknek b�r vannak azonos tulajdons�gaik, �m jogaik �s k�teless�geik szempontj�b�l alapvet�en k�l�nb�znek.

A kasztrendszer Indi�ban a mai napig fennmaradt �s m�ig a t�rsadalom gerinc�t alkotja. Am�g az eur�pai kult�rk�rben a vall�s- �s �llamrendszerek, valamint a p�nz�gyi hierarchikus r�tegz�d�sek szerint tagoz�dtak a t�rsadalmak, addig Indi�ban szigor� vall�si �s �r�kletes szab�lyok szerint, amelyben a gazdags�g, a hatalom m�sodlagos. �gy a magasabb kasztok tagjai lehetnek szeg�nyek, az alacsonyabb kasztbeliek gazdagok. A vagyoni helyzet nem befoly�solja az egy�nre kiszabott dharm�t, amely �r�kt�l fogva l�tezik. Mivel a kasztrendszerhez val� tartoz�s nem kinevez�s k�rd�se, hanem csak belesz�letni lehet, �s a hindu t�rv�nyek kasztra �s szem�lyekre szabottan adottak, a hinduizmus saj�tosan indiai jelens�g, �gy ilyen szempontb�l nem vil�gvall�s. T�r�t� tev�kenys�get sem folytat.

(Forr�s)