India vall�st�rt�nete egy sz�munkra m�g alig ismert korban, a Kr. e. 3. �vezredben kezdõdik. Csak sz�zadunk r�g�szeti felt�r�sai nyom�ny der�lt f�ny arra, hogy ebben az idõben az Indus v�lgy�ben m�r l�tezett egy magasan fejlett, v�rosokat �p�tõ, az �r�st is ismerõ f�ldmûves t�rsadalom, a 'Harappa - Mohendzso Daro' kult�ra. M�ig sem �rtj�k, nem tudjuk megfejteni az ezt l�trehoz� n�p nyelv�t �s �r�s�t; az is csak feltev�s, hogy tal�n a mai dravida n�pek õsei lehettek. Gazdas�guknak, �llamszervezet�knek, mûvelts�g�knek a fejletts�ge viszont k�ts�gtelen; a r�g�szeti eml�kek �s a k�sõbbi indiai hagyom�nyok vall�suk n�h�ny von�s�ra is k�vetkeztetni engednek. �gy bizonyosnak l�tszik, hogy hit�k alapja agr�r- �s term�kenys�gkultusz volt, de nem hi�nyzott k�pzeteik k�z�l a szent �llatok totemisztikus tisztelete sem. Vil�gmagyar�zatukban nagy szerepe lehetett a nemz�s, a nemis�g fogalmainak, a term�ny- �s ember�ldozatnak, egyes n�zetek szerint pedig az ind kult�ra meditat�v �s aszketikus hagyom�nyai is tõl�k erednek. Az indiai pantheon k�sõbbi istenei k�z�l n�h�nynak, fõk�nt Brahm�nak, Siv�nak, K�linak a von�sai erre a korra utalnak, vall�si szervezet�krõl pedig annyit tudunk, hogy szakr�lis v�roskir�lys�gokban �ltek, hivat�sos papi r�teg ir�ny�t�sa alatt.

�j, m�r �rott forr�sokkal dokument�lhat� korszakot jelentett, amikor a Kr. e. 2. �vezred derek�t�l harcos nom�d indoeur�pai t�rzsek, az �rj�k nyomultak be �szak-Indi�ba, leig�zva vagy d�l fel� szor�tva a kor�bbi lakoss�got. Az �rj�k vall�si elk�pzel�seirõl - a rokon ir�ni vagy g�r�g t�rzsek hit�nek anal�gi�in t�l - a szent hagyom�nyaikat õrzõ, vall�si sz�vegeiket tartalmaz� gyûjtem�nyekbõl, a klasszikus szent nyelven, szanszkrit�l �rt V�d�kb�l van tudom�sunk: ezen az alapon az ind vall�st�rt�net k�vetkezõ nagy peri�dus�t a v�dikus vall�s korszak�nak szok�s nevezni. Ebbõl az anyagb�l a legõsibbek a Rig-v�da himnuszai, amelyek anyaga k�zvetlen�l a 'honfoglal�s' idej�bõl val�. A v�gikus hagyom�ny a Rig-v�da ut�n m�g h�rom tov�bbi gyûjtem�nyt is megteremtett, amelyek ima- �s szertart�si sz�vegei a kor teljes vall�si gondolkod�s�t �tfogj�k. A k�ltem�nyekbõl kiolvashat�, hogy e harcias nom�d p�sztorok istenk�pzetei elsõsorban megszem�lyes�tett term�szeti jelens�gek voltak, szem�lyes istenekk� form�l�dva pedig egy 'ol�mposzi' t�pus� harcias katonat�rsadalom �gi k�pm�s�t jelen�tett�k meg. A n�p �ltal tûz�ldozattal megtisztelt istenvil�g �l�n kir�lyk�nt Indra, a viharisten �llt. Mitra napisten �s Varuna holdisten voltak a 'rit�-'nak, a vil�g �r�k rendj�nek õrei, de az �rja panteonban sz�mos m�s istennek �s istennõnek is szerep jutott. M�r ebben a korszakban is felbukkannak m�s, elvont-kozmikus von�sokat hordoz� istenek: Brahm�, Visnu, Siv� �s Krisna alakja eset�ben ma m�r meg�llap�thatatlan, hogy az �rja �s a pre-�rja indiai vall�si hagyom�ny �sszeolvad�sa mikor �s hogyan t�rt�nt meg.

Az �rja h�d�t�k vall�sa eredendõen epikus-heroikus term�szetû. Cs�r�j�ban azonban m�r ebben a felfog�sban is jelen volt az a k�t saj�tos elem, amely a k�sõbbi indiai vall�soss�g saj�tja: az egyik az, hogy egy v�gsõ, szem�lytelen t�rv�ny, vil�gelv �s vil�grend az isteneknek is parancsol, a m�sik pedig, hogy van egy (vagy t�bb) olyan fõisten, aki (akik) urai ennek az �r�k rendnek is. Az �rj�k vall�si �let�nek alapj�t a szent tûz elõtt bemutatott �ldozatok adt�k: ezeket kezdetben a csal�dfõk, k�sõbb hivat�sos paps�g mutatta be. Nem ismert�k a bûn �s az �rdem fogalmait, t�lvil�ghit�k pedig arra a v�lem�nyre szor�tkozott, hogy a holtak lelkei az �rny�kvil�gban egykori otthonuk k�r�l bolyongva t�pl�l�st �s engesztel�st k�v�nnak.

Az �rj�k t�rsadalm�ban a honfoglal�s ut�n m�lyrehat� v�ltoz�sok kezdõdtek. India �szaki r�sz�n apr� kir�lys�gokat szerveztek, �tt�rtek a f�ldmûvel�sre, �sszeolvadtak a leig�zott õslakoss�ggal �s tagolt t�rsadalmat, szil�rd vall�si rendszert hoztak l�tre. Ebben a korban alakult ki a varn�k (kasztok) rendszere: a papok, a harcosok, a k�zmûvesek, a f�ldmûvesek �s a szolgarendû kasztonk�v�liek vil�gosan elk�l�n�ltek egym�st�l. A br�hman�k, az elsõ, a papi kaszt tagjai szellemi vezetõ szerephez jutottak a t�rsadalomban. Az õ munk�juk nyom�n alakult ki a klasszikus indiai vil�gk�p �s istenszeml�let, amely �rja �s nem-�rja elemeket �tv�z�tt �ssze. A vall�si vil�g �gy kiform�l�d� �j t�pus�t, amelyben m�r Brahm�, Visnu �s Siv� isteneket illeti meg a fõ hely, brahm�nizmus n�ven nevezik a vall�st�rt�n�szek. A paps�g ebben a korszakban dolgozta ki a maga vall�sb�lcselet�t �s teol�gi�j�t a Mindens�g-Brahm�r�l, a mindenben-Egy v�gsõ hatalomr�l, az �nmag�val Azonosr�l, ezt a kezdetben titkos tan�t�st pedig a v�gikus anyaghoz �rt komment�rokban, a m�r-m�r filoz�fiai �rtekez�seknek tûnõ, a szent k�nyvek m�sodik r�teg�t alkot� upanisadokban r�gz�tette. Erre a korszakra tehetõ a szf�rikus kozmol�gia vil�gk�p�nek kimunk�l�sa �s a vil�g teremtetlens�ge, ciklikus fejlõd�se �s szakadatlan �nism�tl�se t�rgy�ban elõadott tan�t�s, amely azut�n az ind vil�gszeml�let egyik fõ elemek�nt �lt tov�bb. A sok v�ltozatban megfogalmazott gondolat egyik v�ltozata szerint a v�gtelens�g �ce�nj�n lebegõ k�gy� tartja azt a teknõsb�k�t, amelynek p�nc�lj�n a vil�gt�ny�rt emelõ elef�ntok �llnak. Maga a vil�g alvil�gi �s �gi szf�r�k �ltal k�r�lvett korong, amelynek k�zep�bõl magas hegy (Vil�gfa, a mennyei Himal�ja) emelkedik ki, egy-egy vil�gkorszak v�g�n pedig mindez egyszerûen al�mer�l a v�gtelens�g �ce�nj�ba (a k�osz vil�g�ba). A brahm�nizmus idõszak�ban a papi tudom�ny m�s vonatkoz�sban is t�ll�pett a kor�bbi v�dikus szeml�leten. Kidolgozt�k a bûn�ss�g �s az �rdemszerzõ cselekedetek taol�gi�j�t. Megfogalmaz�dott a k�sõbbi ind vall�si vil�g fontos gondolata, a l�lekv�ndorl�s eszm�je: az a meggyõzõd�s, hogy az emberi l�lek a hal�l ut�n - �rdemeinek �s v�tkeinek megfelelõen - �j, emberi vagy �llati testbe k�lt�zik, az ujj�sz�let�sek sora pedig megszak�t�s n�lk�l tart tov�bb. Ezzel �sszef�gg�sben sz�letett meg a szansz�ra, a vil�g v�gtelen k�rforg�s�nak, a szakadatlan ism�tlõd�snek a gondolata �s az a hit, hogy maga a teljes vil�gfolyamat kezdet �s v�g n�lk�l val�. A brahm�nizmusnak ez az eszm�lye, a vil�gfolyamat �r�k rendj�be val� belevetetts�g hite sz�lte azut�n a megv�lt�snak, mint a terhes l�tbõl a boldog nem-l�tbe val� �tl�p�snek az ig�ny�t: olyan radik�lis reformok �s �dvtanok sz�lettek ebbõl, mint a buddhizmus �s a dzsainizmus hitreformjai.

A l�t v�gtelen ism�tlõd�s�bõl �s a kasztokra tagolt t�rsadalom szigor� rendj�bõl kil�pni akar� buddhizmus �s dzsainizmus kih�v�s�ra az upanisadok kor�nak paps�ga a vall�si rendszerek tov�bbi �talak�t�s�val v�laszolt. Ebben az igen mozgalmas korban sz�lettek meg India nagy mitol�giai eposzai, a Mah�bh�rata �s a Ramaj�na, valamint sz�mos vall�si, k�ltõi �s joggyûjtem�ny is. V�gleg �s alapvetõen �talakultak az istenekrõl, a pantheonr�l vallott n�zetek: teljesen h�tt�rbe szorultak olyan fontos v�dikus istenek, mint Indra, Mitra �s Varuna, a hely�kre pedig - saj�tos 'h�roms�gk�nt' - Brahm�, Visnu �s Siv� ker�lt. K�z�l�k Brahm�, a vil�got teremtõ elvont, csaknem szem�lytelen, nemi karakterrel sem b�r� kozmikus fõisten alig t�bb, mint a vil�gt�rv�ny megszem�lyes�t�se, mint az �nmag�ba minduntalan visszat�rõ �r�k rend; alakja ink�bb filoz�fiai konstrukci�, mint val�di, tev�keny istens�g: jellemzõ, hogy kultusza gyakorlatilag nincs, a modern hinduizmus vil�g�ban pedig sokan isteni szerepe tev�keny r�sz�t Krisna alakj�val azonos�tj�k.

A vall�si �let szempontj�b�l sokkal jelentõsebb a m�r a v�d�kban is felbukkan� Visnu alakja. Õ a vil�got fenntart� �s mûk�dtetõ erõk leghatalmasabbika. Igazi �gi gondviselõ is: ha az erk�lcsi roml�s k�zeli pusztul�ssal fenyeget, ember- vagy �llatalakban al�sz�ll a f�ldre, hogy a megromlott rendet vissza�ll�tsa. Visnu ism�telt megtestes�l�sei az indiai vall�si epika kimer�thetetlen t�m�i, maga az isten pedig a j�s�g, a b�lcsess�g megval�sul�sa.

A harmadik nevezetes fõisten Siv�, aki a v�dikus idõk Rudra isten�nek, a betegs�g �s a rag�ly ur�nak von�sai mellett egy �rj�k elõtti term�kenys�gisten von�sait is hordozza. Õ a nemzõerõ megszem�lyes�tõje, aki a vil�got egyens�lyban tart� teremtõ �s puszt�t� erõket egyens�lyban tartja. Hal�listen, a szent t�nc, de az aszk�zis istene is, aki �nsanyargat�sa �r�n lesz �rr� a vil�gon, �dv�z�tõ szerepben pedig megv�ltja h�veit. Ez a h�rom isten egy�tt vagy egyetlen isten aspektusaik�nt alkotja az indiai vall�sfiloz�fia titokzatos isten-h�rmass�g�t, a 'trimurtit', ennek azonban ink�bb a te�ri�ban �s nem a k�znapi hit�letben van jelentõs�ge. A mindennapokban a h�rom isten tisztelete elt�rõ m�don alakult. Brahm� a mindenki �ltal elismert, õ a V�gsõ, a hitgyakorlat szempontj�b�l viszont szinte nincs jelentõs�ge. A hindu emberek megoszlanak viszont abban a tekintetben, hogy Visnut vagy Siv�t tekintik-e a vil�gfolyamat val�di ur�nak; ilyen �rtelemben vannak vaisnava �s siv�ita ir�nyzatok a modern hinduizmusban is, a k�t t�bor k�z�tt azonban nincsenek merev 'felekezeti' ellent�tek vagy komoly vil�gszeml�leti elt�r�sek.

A h�rom nagy isten �rny�k�ban a Kr. e. 5. sz�zadra kiform�l�d� brahm�nizmus is az egy�bb, kisebb istenek sokas�g�t tiszteli �s sorolja az �gi hatalmass�gok csal�dj�ba. �gy a term�szeti erõk vagy az �gt�jak istenei m�g a v�dikus pantheonb�l val�k �s Indra, az istenek kir�lya sem v�lt jelent�ktelenn�. N�pszerû isten az elef�ntfejû Gan�sa, a tudom�ny, a szerencse �s a gazdags�g istene, vagy Agn�, az õsi �rja tûzisten. Az �gt�jak, a sz�mok, az �gitestek, az emberi k�pess�gek �s a mesters�gek istenei egyar�nt meglelhetõk ebben a n�pes pantheonban, nem sz�lva az oltalmaz� d�monok, seg�tõ vagy �rt� szellemek sor�r�l.

A f�rfi istenek mellett sz�mos istennõ is helyet kapott a pantheon alakjai k�z�tt. Fontos k�z�tt�k Laksm�, a szerencse istenasszonya, Sz�raszvat�, Visnu hitvese pedig a tudom�nyok p�rtfog�ja. K�l�n�sen f�lelmetes istennõ P�rvati, Siv� feles�ge, akit Durg� �s K�li alakj�ban is megtal�ljuk a hindu pantheonban. Õk a puszt�t�s r�malakjai; K�li, a t�zkar� istennõ legt�bb �br�zol�s�n kez�ben fegyverekkel, koponyafûz�rekkel �kes�tve holttesteken t�ncol. Nem csup�n az istenek, hanem a d�monok vil�g�ban is tal�lunk nõalakokat: a testi betegs�gek elõid�zõi k�z�l�k a legjelentõsebbek.

A pantheonnak a brahm�nizmus Kr. u. 1000-ig tart� klasszikus korszak�ban v�gbement kiteljesed�se a ritu�lis �let �talakul�s�t is mag�val hozta. Az istenek d�szes szent�lyekben laknak, amelyek India �p�t�szet�nek remekei, a templomokat pedig szent ligetek veszik k�r�l. A h�võk, akik egy-egy nevezetes szent�lyhez messzi vid�kekrõl is elzar�ndokolnak, magukat vir�gfûz�rekkel fel�kes�tve v�gzik el a ritu�lis tiszt�lkod�st �s �gy mutatj�k be �tel- �s ital-�ldozataikat, tartj�k sz�npomp�s k�rmeneteiket. Az �ldozati- �s ima�leten, az �nnepek rendj�n t�l a hindu szent�lyekhez 16 k�l�nf�le szents�g kiszolg�ltrat�sa kapcsol�dik. Olyan, a szem�lyes �lettel �sszef�ggõ alkalmak ezek, mint a n�vad�s, az elsõ hajv�g�s, a v�dikus tanulm�nyok kezdete, a h�zass�g vagy a temet�s. Archaikus hagyom�ny szerint a halottakat m�gly�n �getik el, hamvaikat pedig sz�tsz�rj�k; az elhalt hozz�tartoz�k�rt �vente bemutatott �ldozatok a csal�d �sszetart�s�nak alkalmas eszk�zei, egyben az archaikus õskultusz tov�bb�l�si form�i is. A szertart�si kult�ra fontos elem�t jelenti a zene �s a t�nc; ez ut�bbi k�l�n�sen nagy jelentõs�ggel b�r �s komoly hagyom�nyokat õriz. Szil�rdan tartja mag�t a hindu vall�si szok�svil�gban sz�mos olyan szab�ly, amelyek eredet�t a h�võ gondolkod�s ekkor m�r õsi idõkre vezeti vissza. Ilyenek az �tkez�si �s tiszt�lkod�si szab�lyok, a sz�mos ritu�lis elemmel �thatott szexu�lis kult�ra vagy a 'szent teh�nnek', mint a vall�si �let jelk�p�nek tisztelete. Mag�t a vall�si �letet is �thatj�k a varn�kat, kasztokat elk�l�n�tõ elvek; m�s �s m�s ritu�lis �s erk�lcsi elveket k�vetnek az egyes csoportok, amelyek k�z�l a papi funkci�kra egyed�l m�rt� brahman�k szab�lyai a legapr�l�kosabbak. Ugyanõk, az '�r�stud�k' nem csup�n a templomi szolg�latok v�gzõi, hanem a szent iratok tanulm�nyoz�i, a teol�giai tudom�nyok mûvelõi is.

A mindennapi �letben t�bbsz�ri nyelvv�lt�s illetve egy soknyelvû kult�ra kialakul�sa k�s�rte a hitrendszer fejlõd�s�t. A szanszkrit az �kor m�sodik fel�tõl holt nyelv; a k�sõbbi vall�si irodalom k�z�pind 'pr�krit' nyelveken alkot, a gyarapod� sz�m� mitol�giai �s teol�giai munk�t pedig ujb�l �s ujb�l �t�rj�k, komment�lj�k, �rtelmezik. A klasszikus korszak vall�sfejlõd�se egy�tt j�rt olyan vall�sb�lcseleti ir�nyzatok, iskol�k kibontakoz�s�val is, amelyek mindegyike igyekezett a maga m�dj�n rendszerezett �s egys�ges vil�gmagyar�zatot, alkalmas gondolati m�dszertant kidolgozni. V�geredm�nyben hat ilyen ir�nyzat sz�letett: a mimansz�, v�d�nt�, sz�nkhj�, j�ga, nj�ja �s vais�sika egyar�nt ortodoxnak sz�m�t teol�giai �rtelemben. Mindegyik kiindul�pontja a v�dikus hagyom�ny elemz�se, intellektu�lis elt�r�seik azonban felett�bb jelentõsek. A ritu�lis ind�ttat�s� mimansz� �s a misztikus hajland�s�g� sz�nkhj� a szem�lyes istenek helyett egy felett�k �ll� szem�lytelen vil�gt�rv�nyrõl tan�t. A m�dszereiben erõsen meditat�v j�ga saj�tos deizmust k�pvisel. A d�ntõen logikaelm�leti tartalm� nj�ja �s a term�szetfiloz�fiai jellegû vajs�sika a vil�got szem�lyes istenek �ltal ir�ny�tott val�s�gnak tekinti, a V�da-komment�rokra �p�lõ v�d�nt� szeml�let�nek l�nyege szerint panteizmus. A h�võ l�t mindennapjai sz�m�ra azonban ezeknek a vall�sb�lcseleti iskol�knak alig van jelentõs�ge; ami a tan term�szet�t illeti, a hindu ember egyszerûen csatlakozik valamelyik hit�rtelmez�si m�dhoz, de fel is cser�lheti azt egy m�sikkal: az ir�nyzatok k�z�tt egym�st kiz�r� ellent�t soha nem mer�lt fel. Mindez �sszef�gg India vall�si mentalit�s�nak eg�sz�vel: k�z�s hitforr�sok, alapjaiban egys�ges isten- �s vil�gk�pek �lnek itt egy�tt b�k�s �s egyen�rt�kû sokf�les�gben, j�l illeszkedve ahhoz a t�nyhez, hogy a szem�lyesen tisztelt isteneket is maga a hindu ember v�lasztja ki a pantheon gazdag 'k�n�lat�b�l'. Ez a saj�tos szellemi �s ritu�lis k�pl�kenys�g a szekt�sod�s jellegzetesen indiai form�j�t sz�lte: az egyes vall�si csoportok az �ltaluk kiszemelt isteneket, kedvelt kultuszhelyeket, kit�ntetett vall�sb�lcseleti elveket �ll�tott�k hit�k k�z�ppontj�ba �s ehhez saj�t szok�sokat alak�tottak ki, �n�ll�, b�r nem szil�rd �s hierarchikus szervezeteket, k�z�ss�geket teremtettek. M�r ebben a korszakban is megmutatkozott a hinduizmus vall�si relativizmuson alapul� toleranci�ja: a k�l�nf�le kultuszok, filoz�fi�k �s szok�srendszerek hat�rai �tj�rhat�k maradtak, illetve b�k�sen megf�rtek egym�s mellett, egyetlen vall�si kult�ra �p�tm�ny�nek keretei k�z�tt. Mindezt erõs�tette, hogy egys�ges �s v�gleges tan�t�s, k�telezõ hitelv vagy dogma ebben a vall�si vil�gban soha nem l�tezett: r�szben ennek k�sz�nhetõ a hinduizmus komoly szinkretisztikus hajland�s�ga, de az is, hogy mi�rt nem tekintett�k soha fontosnak a saj�t hit m�s vall�sokkal szembeni terjeszt�s�nek, igazol�s�nak, �rv�nyes�t�s�nek szempontj�t.

A jeles vall�sb�lcselõ, Sankara a Kr. u. 8.-9. sz�zad fordul�j�n ezeket a von�sokat szem elõtt tartva alkotta meg a sokf�les�gben rejlõ egys�g vall�sb�lcseleti minimum�t kifejtõ rendszer�t, amely az�ta is ir�nymutat� az intellektu�lisan ig�nyes hinduizmus vil�g�ban. �m am�g egyik oldalon a vall�si univerzalizmus �lt�tt form�t, m�sfelõl erõsen ritualisztikusmozgalmak is l�bra kaptak, amelyek nem a gondolkod�s sokf�les�g�ben, hanem a szertart�srend egys�g�ben v�lt�k megval�s�that�nak az ide�lis hittartalmakat. Alighanem a fokoz�d� ritualizmus n�pszerûs�ge is k�zrej�tszott abban, hogy a veszedelmes vet�lyt�rs, a m�r-m�r uralkod� vall�ss� tereb�lyesedõ buddhizmus ellen�ben a megreform�lt brahm�nizmus diadalmaskodni tudott �s a Kr. u. 1. �vezredben - sz�mtalan ir�nyzatra, iskol�ra tagol�dva - visszanyerte vezetõ szerep�t eg�sz Indi�ban. Ebben az idõben v�lik n�pszerûv� Indi�ban a tantrizmus erõsen form�lis ritualizmusa. Ebben a felfog�sban a vall�si �let c�lja azoknak a szab�lyoknak, szertart�si form�knak a pontos betart�sa, amelyek m�g�tt a h�võ sz�m�ra alig b�r val�di fontoss�ggal mag�nak a szertart�si �letnek a c�lja �s �rtelme, nem is sz�lva a m�g�ttes teol�giai, b�lcseleti megfontol�sokr�l. Ujszerû term�kenys�g-kultuszok is kialakulnak, sõt hedonisztikus �s orgiasztikus szekt�k bukkannak fel; ez ut�bbiak fõleg nõi istenek, Durg�, K�li tisztelet�t n�pszerûs�tik, akiknek a f�rfi isteneket is ir�ny�t� 'erõt' tulajdon�tanak. Ebbõl alakult azut�n ki a hinduizmus azon ezoterikus szekt�inak a k�re, amelyet �ltal�ban 'saktizmus' n�ven emlegetnek.

A nagy vall�si v�ltoz�sok korszaka a Kr. u. 1. �vezred v�g�vel lez�rult. Ezt k�vetõen bontakozott ki India vall�st�rt�net�nek harmadik nagy korszaka, amelyet a hinduizmus idej�nek szok�s nevezni. Szekt�k �s k�l�nutas vall�si csoportok sokas�ga mellett a hinduizmus k�t nagy ir�nyzat, a vaisnavita �s a siv�ita form�j�ban �lt tov�bb ezekben a sz�zadokban. Fontos v�ltoz�st hozott viszont a muszlim h�d�t�s: India hat�r�n m�r a 8. sz�zadban megjelent a pr�f�ta hite, a K�z�p-�zsia felõl �rkezõ muszlimok pedig az 1500-as �vekig az orsz�g nagy r�sz�t megh�d�tott�k. A leig�zott hindu n�pelemre r�telepedve muszlim kir�lys�gok alakultak, majd a Mughal Birodalom, a Delhi Szultan�tus j�volt�b�l birodalmi m�retû �llamok j�ttek l�tre. Allah k�vetõi �s a szigor�, kiz�r�lagos monoteizmusra kevv�ss� fog�kony hinduk k�z�tt kezdettõl igen fesz�lt volt a viszony. Indi�ban sokan felvett�k az iszl�mot, a t�bbs�g�t megõrzõ hinduizmus pedig t�bbnyire len�zett, megtûrt vall�ss� lett. Voltak persze k�s�rletek n�mi vall�si k�zeled�sre, a hitrendszerek szinkretizmus�nak kidolgoz�s�ra is, ezek jelentõs�ge azonban kicsi. Egyetlen olyan pr�b�lkoz�s t�rt�nt, amely term�kenyen egyes�tette a hindu �s a muszlim vall�si elveket: ebbõl azonban gy�keresen �j, �n�ll� hitrendszer sz�letett meg, a szikh vall�s. Az iszl�m szellemi kih�v�sa egyebekben a hagyom�nyõrzõ konzervativizmusnak �s az egym�s k�z�tt is �rv�nyes�lõ vall�si intoleranci�nak kedvezett: n�vekedett az elt�r�s �s az ellent�t a hinduizmus egyes ir�nyzatai k�z�tt, maga a hitrendszer eg�sze pedig a kor�bbin�l sokkal agressz�vabb, milit�nsabb mozgalmak ir�ny�ba fejlõd�tt.

Az ujkorban ki�p�lõ brit gyarmati uralom a kereszt�nys�ggel val� �rintkez�st hozott, ez azonban szinte teljes eg�sz�ben �rintetlen�l hagyta India n�p�t, amelynek ma sem t�bb, mint 5%-a k�vet valamilyen, k�l�nf�le korokban az orsz�gba ker�lt kereszt�ny hitvall�st. Maga az angol politika sem tûzhette c�lul a hindu n�pt�megek 'misszion�l�s�t'; amivel pr�b�lkozott, az a hinduizmus moderniz�ci�j�nak elõmozd�t�sa volt. A 19. sz�zad reformgondolkod�i ebben a szellemben igyekeztek n�mileg 'europaiz�lni', 'reform�lni' az õsi hitet. Az ettõl az idõtõl kidolgozott 'reform-hinduizmus' a maga univerzalizmus�val, deizmus�val �s panteizmus�val Indi�ban egy szûk �rtelmis�gi csoport a t�megek vall�soss�g�t nem �rintõ k�s�rlete maradt, amelynek a nyugati vil�gban t�bb k�vetõje akadt az oda zar�ndokl� 'guruk' j�volt�b�l, mint mag�n a szubkontinensen. Mindennek ellenhat�sak�ppen a popol�ris �llat- �s d�monkultuszok �s a m�gia divatja h�d�tott az �jkori Indi�ban, az egyebekben tehetetlen brit hat�s�gok pedig csup�n az ember�ldozat szok�s�nak tilalma erej�ig avatkoztak a hinduizmus belsõ �let�be. 1947, a f�ggetlens�g megszerz�se ut�n elm�rgesedett viszont a hindu-muszlim ellent�t: eredm�nye az Indiai �ni� �s a muszlim peremorsz�gok (Pakiszt�n, Banglades) sz�tv�l�sa lett. Az ezt k�s�rõ h�bor�k �s az a t�ny, hogy Indi�ban tov�bbra is k�zel 100 milli�s muzulm�n kisebbs�g maradt, a vall�si gyûl�lk�d�s �s fanatizmus erõs�d�s�hez vezetett, k�sõbb pedig a hindu-szikh viszony is igen fesz�ltt� v�lt - mik�zben maga a hindu hitrendszer monolitikus v�ltozatlans�gban �li a maga belsõ �let�t.

India vall�si kult�r�ja hossz� t�rt�nete sor�n viszonylag csek�ly hat�st gyakorolt a szubkontinens hat�rain k�v�l �lõ n�pekre. Egyed�l a klasszikus korszakban volt komoly misszi�ja: D�l-Kelet �zsia �s az indon�z szigetvil�g n�pei k�r�ben ezekben a sz�zadokban a hindu vall�si vil�g �tv�tel�nek folyamata figyelhetõ meg, ez azonban a buddhizmus �s az iszl�m lend�letes terjeszked�se k�vetkezt�ben nem bizonyult tart�snak �s a hinduizmus bez�rk�zott India n�peinek etnikai hat�rai k�z�. Ezt k�vetõen m�r csak n�h�ny kiv�ndorl�si hull�m export�lta t�voli vid�kekre a hinduizmust: D�l-Afrika, n�h�ny d�ltengeri sziget, angol �s holland gyarmat indiai eredetû k�z�ss�ge, a 20. sz�zadi migr�ci� nyom�n Amerik�ba vagy Eur�p�ba vetõdõ kol�nia õrzi idegen k�rnyezetben India õsi vall�s�t. A j�ga, a medit�ci�, az ezoterikus hinduizmus misszi�ja vagy a Krisna-hit felbukkan�sa nyugaton m�r aligha autentikus r�sze az eredeti hinduizmusnak, amely 'vil�gvall�sk�nt' is megmaradt a vil�g tal�n legnagyobb 'n�pvall�s�nak'. 

(Forr�s)