A hinduizmus r�vid felv�zol�sa mellett lehetetlen hallgatni a j�g�r�l, mint az egyik leg�sibb megv�lt�si technik�r�l. Aktualit�s�t az adja, hogy a mai ezoterikus tanok nagyon sokat mer�tenek a j�ga tan�t�saib�l, sajnos sokszor an�lk�l, hogy ezt tudn�k, �gy bizonyos fogalmak �s technik�k eredeti jelent�se �s c�lja sokak sz�m�ra nem tiszt�zott.

Indi�ban mindig is er�teljesen kutatt�k, hogy hol van az ember felt�telekt�l f�gg�s�g�nek hat�ra, �s van-e valami e hat�ron t�l is. Meg�llap�tott�k, hogy a fiziol�giai, t�rsadalmi, kultur�lis �s vall�si felt�telek viszonylag k�nnyen felsz�molhat�k, �s a szeml�l�d� �letm�d legnagyobb akad�lya a tudattalan m�k�d�s�ben van. Ez�rt kezdt�k a b�lcsek kutatni a tudattalan r�tegeit – j�val az eur�pai m�lyl�lektan megjelen�se el�tt. Nem el�gedtek meg azonban a tudattalan megismer�s�vel, c�ljuk ennek ural�sa* volt, �gy az�rt dolgoztak ezen, hogy felsz�molj�k – vagy modern kifejez�ssel �lve: egyes�ts�k a tudatost a tudattalannal. Az ind filoz�fia v�gs� c�lja a teljes szabads�g, a megszabadul�s el�r�se, amelyet hit�k szerint a j�ga valamelyik �gazata biztos�t legjobban. A megszabadul�s azt jelenti, hogy a j�gi �tl�p egy olyan l�ts�kba, amely meghaladja az emberit, s amely m�r nem f�gg felt�telekt�l.

A j�ga sz� a yuj sz�t�b�l sz�rmazik, jelent�se: �sszeilleszt, �sszeszor�t, befog, ig�ba hajt. E kifejez�sek c�lja a szellem egyes�t�se, a prof�n tudatra jellemz� sz�tsz�rts�g �s automatizmusok megsz�ntet�se. A v�gs� c�l el�r�s�hez a j�ga sz�mos elj�r�st alkalmaz, amelyet a klasszikus j�ga rendszere foglal �ssze. E rendszer tagjait nevezhetj�k egy-egy technikaoszt�lynak, vagy az �t �llom�sainak is. Ezek a k�vetkez�k:

1. megzabol�z�sok (yama)

2. regul�k (niyama)

3. testtart�sok �s –helyzetek (�szana)

4. l�gz�sszab�lyoz�s (pranayama)

5. az �rz�ki tev�kenys�g felszabad�t�sa a k�ls� t�rgyak hatalma al�l (pratyahara)

6. �sszpontos�t�s (dharana)

7. j�ga medit�ci� (dhyana)

8. szam�dhi

Ez megszabott sorrend, �gy a j�gi egyik �llom�st sem ugorhatja �t. Az els� k�t oszt�ly csak alapfelt�teleket �r el�, �gy semmi olyat nem tartalmaz, ami csak a j�g�ra lenne jellemz�. A „megzabol�z�sok” olyan cselekedetekt�l tartj�k t�vol a tan�tv�nyt, amelyeket minden erk�lcsi rendszer v�teknek tart, de a t�rsadalom megt�r. Ha viszont valaki szellemi �tra akar t�rni, akkor nem k�vetheti el ezeket, mert tettei k�vetkezm�nyei meg fogj�k akad�lyozni c�lja el�r�s�ben.

A megzabol�z�sok:„nem �lni”, „nem hazudni”, „nem lopni”, „szexu�lis megtart�ztat�s” �s „nem kapzsinak lenni”. Aki ezeket betartja, m�g nem j�gi, hanem csak tisztultabb �letet �l, mint az emberis�g nagy t�bbs�ge.

A m�sodik oszt�ly, a „regul�k”, a testi-lelki tisztas�g el�r�s�t c�lozz�k: tisztas�g, der�, aszk�zis, a j�ga metafizika tanulm�nyoz�sa, �s az igyekezet, hogy minden cselekedet�nk ind�t�k�v� Istent tegy�k. Ezek k�z�l a tisztas�g a szervek bels� megtiszt�t�s�t jelenti a t�pl�l�kmaradv�nyokt�l �s a m�rgekt�l. Az aszk�zis sz�kebb �rtelemben a k�nz� testi v�gyak elvisel�s�t jelenti (pl. �hs�g, szomj�s�g, h�s�g). T�gabb �rtelemben azonban sokkal m�lyebb a jelent�se: Indi�ban a lemond�snak pozit�v �rt�ke van. Ha a j�gi lemond valamir�l, akkor ezzel gazdagabbnak �rzi mag�t, hiszen egy �rz�ki �r�mr�l val� lemond�ssal szerzett er� messze meghaladja azt a gy�ny�rt, amir�l lemondott. Az ind hagyom�ny szerint a lemond�ssal, az aszk�zissel hatalmas szent er� �rhet� el, ez azonban m�g nem jelenti az abszol�t szabads�got. Ez az er� ugyanis m�gikus, �s ha az aszk�ta ezt a saj�t c�ljaira haszn�lja fel, akkor megsz�nik a tov�bbfejl�d�s lehet�s�ge, �s „egyszer� m�gus” marad (levit�ci�, �lve eltemet�s stb.). Ha viszont lemond a m�gikus er�k �ltal el�rt hatalomr�l, akkor spiritu�lisan fejl�dni fog. A j�gi arra haszn�lja k�l�nleges k�pess�geit �s er�it, hogy el�rje a v�gs� megszabadul�st, �s nem arra, hogy uralkodjon az elemeken.

A harmadik oszt�ly, a testtart�sok (�szan�k) egyik f� c�lja, hogy szil�rds�got adjanak a testnek, ugyanakkor a lehet� legkisebbre cs�kkents�k a testi er�fesz�t�st. Ez pedig azt szolg�lja, hogy a figyelem kiz�r�lag a tudatra ir�nyulhasson. A testtart�sok m�sik jelent�s�ge anal�gi�s megfelel�s�ben van: a test a tudattalan anal�gi�ja, ez�rt a tudattalan tartalmak megjelennek a testben, de a test v�ltoz�sai is visszahatnak a tudattalanra. Az olyan testtart�sok teh�t, amelyek rugalmasabb� teszik a testet, egy�ttal cs�kkentik bizonyos tudattalan tartalmak nem k�v�natos merevs�g�t is. Az egyens�ly�rz�ket fejleszt� testtart�sok pedig el�seg�tik a tan�tv�ny egyens�ly�t az �let m�s ter�letein is. Az �szan�kkal kapcsolatban meg kell eml�teni m�g egy nagyon fontos szellemi c�lt: ezek a testtart�sok nem az emberre jellemz� pozit�r�k, hiszen egy nem h�tk�znapi mozdulatban val� megmereved�st jelentenek. Ezzel a j�gi egyr�szt �sszpontos�t, m�sr�szt kifejezi t�rekv�s�t a v�gs� c�lra. A c�l ugyanis a tiszta szellem el�r�se, ami az ind felfog�s szerint mozdulatlan, v�ltozatlan �s �r�k. Egy nem szokv�nyos testhelyzet hosszas kitart�s�val a j�gi az emberi l�t f�l� emelkedett, a szellemet el�rni k�v�n� �llapotot c�loz meg. – Ezt az�rt is emeltem ki, mert a j�g�ban minden elj�r�snak m�lys�ges szellemi alapja �s c�lja van. Ide sorolhat� az is, hogy a j�ga rendk�v�l nagy hangs�lyt helyez az egyens�lyra �s az ellent�tek k�z�pvonal�nak eltal�l�s�ra. Ez�rt v�laszt a medit�ci�hoz a j�gi �l� testhelyzetet, ami �tmenet az �ll�s �s a fekv�s k�z�tt, �s t�bbek k�z�tt ez�rt javasolt a hajnali �s az alkonyati medit�ci� is, hiszen ez �tmenet a nappal �s az �jszaka k�z�tt, �s ilyenkor a yin �s a yang energi�k egyens�lyban vannak egym�ssal.

A l�gz�sszab�lyoz�s nemcsak a j�g�ban j�tszik nagy szerepet, hanem m�s, v�gs� megszabadul�sra t�rekv� technik�kban, hagyom�nyokban is. A l�gz�sszab�lyoz�s c�lja a l�gz�s le�ll�t�sa, ami els� hall�sra megh�kkent�. Ennek meg�rt�s�hez tudni kell, hogy a l�gz�s �s a tudat�llapotok k�z�tt k�lcs�n�s megfelel�s van. Min�l sz�tsz�rtabb, „f�ldibb” a tudat, ann�l szab�lytalanabb �s gyorsabb a l�gz�s. �s min�l m�lyebb, lass�bb a l�gz�s, a tudat ann�l k�zelebb van az egys�ghez. Az ind aszk�t�k a tudat n�gy �llapot�t ismerik: a nappali, az �lmod� alv�, az �lomtalan alv� �s a kataleptikus tudat. A l�gz�sszab�lyoz�ssal a j�gi �ber tudattal j�rja be mind a n�gy tudat�llapotot.

A k�lvil�g ingereit�l val� f�ggetlens�g megteremt�se teszi lehet�v�, hogy a j�gi �tt�rhessen az utols� h�rom �llom�sra (koncentr�ci�, medit�ci�, szam�dhi). Ezek a spiritu�lis gyakorlatok csak akkor v�gezhet�k, ha a j�gi kell�k�ppen begyakorolta a kor�bbi technik�kat, �s t�k�letes uralmat nyert teste, tudatalattija �s pszichoment�lis folyamatai f�l�tt. Az �sszpontos�t�s itt m�r kimondottan fogalmi tartalm�, �s gyakran a k�ld�k csakr�ra, a sz�v csakr�ra vagy az orrgy�kre ir�nyul. A j�ga medit�ci� messze �ll a „prof�n” medit�ci�t�l, egyr�szt az�rt, mert egy igen megtisztult tudat v�gzi m�r, m�sr�szt az�rt, mert be tud hatolni a t�rgyakba, a medit�l� eggy� tud v�lni a medit�ci� t�rgy�val, amely m�lys�ges szellemi s�kokat nyit meg benne. A szam�dhi jelent�se: egys�g, teljess�g, a szellemben val� felold�d�s, annak teljes �sszpontos�t�sa, egyes�l�s.

A j�ga �tj�t v�zlatosan �sszefoglalva elmondhatjuk, hogy c�lja az ember kiszabad�t�sa a prof�n l�tfelt�telek k�z�l, �s elvezet�se a felt�tel n�lk�li l�tez�sbe, a teljes szabads�g el�r�se. A m�dszer sokf�le, de van k�z�s von�suk, az hogy szemben �llnak a prof�n �lettel: a prof�n ember a t�rsadalomban �l, megh�zasodik, csal�dot alap�t – a j�ga viszont mag�nyt �s teljes �nmegtart�ztat�st �r el�. Minden j�gatechnika c�lja, hogy a tan�tv�ny pontosan az ellenkez�j�t tegye a prof�n �letm�dnak, a ( rossz �rtelemben vett) emberi term�szetnek. A j�gi ezt az�rt teszi, mert az ind hagyom�ny szerint az istenek vil�ga pontosan az emberi ellent�te, �s a j�gi ezzel transzcendens p�ld�t k�vet. A j�g�ban benne van a beavat�s l�nyege is, hiszen a v�gs� szabads�g el�r�s�vel a j�gi v�gleg „meghal” a prof�n �let sz�m�ra �s „�jj�sz�letik” a szent l�tez�si m�dba.

A j�g�nak van m�g egy jellegzetess�ge: tanul�s�hoz, m�vel�s�hez mester, guru kell.

A j�ga nagyon r�vid �s v�zlatos bemutat�s�t k�t dolog miatt tartom indokoltnak. Egyr�szt az�rt, mert az ezoterikus materializmus m�r a v�gs�kig profaniz�lta a j�g�t. Ennek egyik szomor� k�vetkezm�nye, hogy siker�lt elhitetni sok keres�vel, hogy a j�ga „sport”, net�n az id�s�d� iz�leteket karban tart� torna – �gy vonulhatott be a fitneszklubok reperto�rj�ba. (Itt term�szetesen csak a hatha j�g�r�l van sz�, az �szan�k gyakorl�s�r�l). A m�sik lehangol� k�vetkezm�ny, hogy a szellemi j�g�t „tan�t�” k�zpontok k�z�l is sokan azt hirdetik, hogy „nem kell hozz� semmilyen felk�sz�lts�g �s szellemi elk�telezetts�g”.

A m�sik ok, ami miatt �rdemes tiszt�ban lenni a j�ga tan�t�saival az, hogy ez az �t megfelel a tan�tv�ny klasszikus �tj�nak. �ppen ez�rt �gy van kidolgozva, hogy seg�ts�get ny�jtson minden olyan ponton, ahol neh�zs�g l�p fel a tan�tv�ny fejl�d�s�ben.

V�g�l pedig elmondhat�, hogy b�r a j�ga jellegzetesen ind hagyom�ny, m�gsem a keleti ember keleti �tja, hanem a szellemi felemelked�s egy olyan archetipikus mint�ja, amelyet minden ember k�vethet.

(* A j�g�ban az „ural�s” sz� nem azt jelenti, amit a mai sz�haszn�latban. Nincsen sz� elfojt�sr�l vagy „kontrollr�l”, azaz nem az ego akarja ir�ny�tani a folyamatot. Az „ural�s” sz� ink�bb arra utal, hogy a tan�tv�ny elm�ly�lt megismer�s r�v�n tudatoss� teszi �szt�n�s cselekedetei, reakci�i val�di ind�t�kait. M�s sz�val: tudatos�tja tudattalanja tartalmait, �gy egyre kev�sb� lesz kiszolg�ltatva saj�t tudattalanja er�inek.)

(Forr�s)