B�r az al�bbi cikk kiterjed eg�sz Indon�zia �tkeire, t�bb helyen van sz� Balir�l is, a v�g�n pedig n�h�ny recept is olvashat�

Indon�zia a vil�g egyik legsokoldal�bb orsz�ga. A 190 milli�s lakoss�g 50 nagy �s 250 kisebb etnikai csoportot foglal mag�ba. 18000 szigete van, az apr� korallszigetekt�l eg�szen a vil�g m�sodik �s harmadik legnagyobb sziget�ig; p�r�s leveg�j� es�erd� �s s�r� tr�pusi n�v�nyzet, egyes r�szeit pedig term�ketlen, kisz�radt f�ld bor�tja.

Topogr�fiailag Indon�zia a csendes-�ce�ni "t�zgy�r�nek" legv�ltoz�bb r�sze. T�bb sz�z magas vulk�nja van, melyek a sz�les, hideg hegyvid�ki fenns�kokb�l �s az alacsonyan fekv� term�f�ldekb�l, s�ks�gokb�l emelkednek ki.

A hollandok - 300 �ven �t Indon�zia gyarmatos�t�i - ezt az egyenl�t� k�r�li tengerekben sz�tdob�lt szigetcsoportot ragaszkod�sb�l de gordel van smaragden-nak, a "smaragdok �vezet�nek" h�vj�k. Az indon�zek orsz�gukat tanah air kitah-nak, a "mi f�ld�nk �s viz�nk"-nek h�vj�k, ahol mind a f�ld, mind a v�znagyon term�keny. Az �vezredeken kereszt�l lerak�d�, t�pl�l� anyagokban gazdag vulk�ni hamu m�ly r�tegei az egyes szigeteket olyan b�s�gess� tett�k, hogy az a h�r j�rja, itt m�g a kar�ker�t�sek �s a n�dsz�kek is kihajtanak, kin�nek.

Indon�zia n�p�nek genetikai hagyom�nya is �vezredeken �t halmoz�dott fel. A tenger�sz ausztr�l melan�zek voltak tal�n az els� modern emberek, akik ide�rkeztek.�ket k�vett�k az indiai, k�nai, arab, portug�l, spanyol, angol �s holland utaz�k �s keresked�k. Egyesek m�ly kultur�lis, vall�si �s t�pl�lkoz�si hagyom�nyokat hagytak maguk m�g�tt, melyek kihatottak az Indon�z lakoss�g jelen arculat�ra: az arab keresked�k felel�sek p�ld�ul az iszl�m vall�s elterjed�s��rt a szigeteken. Indon�zia manaps�g a vil�g legkedveltebb muzulm�n orsz�ga.

A jelent�s k�l�nbs�gek ellen�re, az Indon�z konyh�nak �s �teleknek k�z�s von�sai is vannak. A lakoss�g legnagyobb r�sz�nek az alapvet��lelmiszere a rizs. Ambonon azonban ez ink�bb a "szago kem�ny�t�", mely egy kem�ny lisztfajta, amit a szago p�lma magj�b�l �ll�tanak el�; �j Guinea indon�z fel�n, Irian Jayan, pedig az �des krumpli. Ott, ahol hi�ny van ezekb�l az alap�lelmiszerekb�l, az indon�zek kukoric�t fogyasztanak, amit a 16. sz�zadban hoztak be magukkal �s honos�tottak meg a spanyol keresked�k. De a rizzsel k�r�tett �zletes hal-, z�lds�g- vagy h�s�telek, egy-k�t f�szerrel �zes�tve, mint amilyen a chili kr�m,a kis�t�tt reszelt k�kuszdi�, a krupuk, vagy a r�kkr�ker, alkotj�k a jellegzetes indon�z konyh�t. Ennek r�sze lehet m�g a s�lt ban�n vagy a k�l�nb�z� gy�m�lcssal�t�k f�szeres sz�sszal. Az �tkez�s ut�n meleg k�v�t, te�t, vagy vizet isznak.

Az Indon�z tengereknek gazdag az �l�vil�ga, de egyes r�szeit m�r teljesen lehal�szt�k. A parti lakoss�gtejhal, spanyol makr�la, szard�nia, tonhal, hom�r, �s m�g sok m�s tengeri �llat k�z�l v�logathat. A sz�razf�ld bels� r�szein �l� emberek �desv�zi halat esznek, amiket a s�ks�gon, v�zt�rol�kban, csal�di udvarok medenc�iben tartanak, vagy pedig foly�kb�l, tavakb�l, forr�sokb�l hal�ssz�k �ket. Egyes halakat �s tengeri �teleket bes�znak vagy f�st�lnek, a r�kokat pedig t�bbnyire kisz�r�tj�k, �s egy k�zepesen sz�raz, kal�csszer� kr�met k�sz�tenek bel�le.Ez a terasi, ami fontos proteinforr�snak sz�m�t az orsz�g egyes r�szein.

A csirkeh�s a mindennapi �tkez�s szerves r�sze. Az indon�zek a sov�ny, hossz�l�b� falusi csirk�t kedvelik, amelyek szabadon m�szk�lnak �s csipegetnek az udvarokon �s orsz�gutakon. El�sz�r gyakran puh�ra f�zik �ket, hogy gazdag levest kapjanak, majd fasz�nen s�lt rost�lyost, vagy grillcsirk�t, s�lt csirk�t k�sz�tenek bel�le. Sok szigeten a kacs�kat csak a toj�sai miatt tartj�k, m�g m�shol a kacsah�st is megeszik.

Az indon�z muzulm�nok diszn�h�st term�szetesen nem esznek, de a v�zi bivaly �s a teh�n majdnem minden r�sz�t fogyasztj�k: a nyelvet, a sz�vet, a vel�t, a t�d�t, a gyomrot, a beleket, m�g a bivaly b�r�t is. Szinte minden beleker�l a l�basba. A hinduk Balin diszn�h�st �s ritk�n marhah�st esznek; az indon�z katolikusok pedig mindkett�t fogyasztj�k. A szigetek bels� r�szein �l� t�rzsek �telei egy t�l�l�si tanfolyam �trendj�hez hasonl�tanak.

Az indon�zek a f�k, bokrok �s folyamok z�ld term�seit szedik. Papay�t,mani�ka levelet, p�fr�ny v�geket, kerek-level� spen�tot, mocs�ri k�poszt�t �s k�l�nleges v�zi n�v�nyeket esznek, amelyeknek nincs nyugati nev�k. A taro, a kaszava �s az �des burgonya gy�k�rzet�ben kem�ny�t� tal�lhat�. �gyszint�n t�bb, t�kh�z hasonl� gy�m�lcs�t isesznek. Ilyen a keser� dinnye, a toj�s-alak� feh�r, s�rga, piros �s feh�r-z�ld sz�n� padlizs�n, valamint a nagyobb, eur�pai v�ltozata.

A hollandok paradicsomot, k�poszt�t, karfiolt, s�rgar�p�t, piros retket, z�ldbabot �s sal�t�t �ltettek a fenns�kokon, ahol a holland id�j�r�shoz hasonl� k�rnyezetben vir�gzanak. Az indiaiak hozt�k Indon�zi�ba az ubork�t, a padlizs�nt �s a hagym�t; a k�naiak pedig a t�vol-keleti retket, a k�nai k�poszt�t, must�rmagot, sz�jababot, datoly�t �sa babcs�r�t. Az indon�zek a tauco (ferment�lt fekete vagy s�rga sz�jabab-kr�m) �s a tahu (sz�jababb�l k�sz�lt kal�cs) k�sz�t�s�nek titkait is megtanult�k a k�naiakt�l, de a tempe (sz�jababb�l k�sz�lt kal�cs eg�sz babokkal) m�r eredeti indon�z �tel.

A f�ldkereks�g kev�s t�rs�ge tud m�rk�zni Indon�zi�val a hazai gy�m�lcsterm�s tekintet�ben. Az indon�zek nemcsak anyugatiak sz�m�ra ismert tr�pusi gy�m�lcs�ket termesztik, mint a ban�nt, anan�szt, mang�t �s papay�t, hanem k�l�nlegeseket is. Ilyen pl. a durian, melyet egyesek a gy�m�lcs�k kir�ly�nak neveznek. Egy t�lm�retezett k�zigr�n�tra hasonl�t, �s b�zbombak�nt m�k�dik: annyira b�d�s, hogy egyetlen hotel vagy l�git�rsas�g sem szolg�lja fel, s�t be sem engedik helyis�geikbe - az emberek m�gis meg�r�lnek az �z��rt. Kev�sb� ellentmond�sos a sz�r�s rambutan, az illatos mang�, a salak, vagy k�gy�gy�m�lcs, a csillag-alak� karambola, �s a kedves jambu air, vagy r�zsaalma.

Indon�zia minden n�pcsoportja v�logathat az orsz�g gazdag f�szersk�l�j�b�l. Mindegyiknek m�smilyen kombin�ci�ja, intenzit�sa �s �ze van: f�szeres, er�s, �des, �des �s savany�. Az indon�zek sz�raz koriander magokat, kardamom-ot, fah�jat, kumint �s kaprot haszn�lnak, m�g a szerecsendi� �s szegf�szeg csak keresztez�ssel vagy egy�ltal�n nem tal�lhat�meg; b�r ezekkel a f�szerekkel szerepel Indon�zia a vil�gsz�npadon. Az �telek a chilit�l lesznek er�sek, amit a spanyolok hoztak ide.

Az indon�z konyha jellegzetess�ge az illatos f�szerek haszn�lat�ban rejlik. Ilyenek: a friss piros met�l�hagyma, a friss fokhagyma; friss z�ldhagyma; friss hajt�sok, mint a gy�mb�r �s galangalok (m�s n�ven a lengkuas vagy laos �s a kencur �s temu kunci). Ide sorolhat�k m�g a friss z�lds�gek, mint a citromf�, a citrombazsalikom, a kaffircitrom, a daun salam (a bab�r egy fajt�ja), �s a k�nai zeller. Balin m�g a chili paprika level�t is felhaszn�lj�k. Ezeket a f�szereket a k�kuszdi� tej�vel, p�lmafa cukorral, �des�tett sz�jasz�sszal �des�tik, �s indiai datolya viz�vel, a citrom lev�vel, ecettel savany�tj�k. A friss f�szereket �ltal�ban a kr�mekhez adj�k hozz�, majd �sszekeverik a sz�raz f�szerekkel, miel�tt a levelek �zeit is hozz�adn�k a f�z�sre sz�nt folyad�khoz.

A nyugat-szum�trai Minangkabau n�p f�szeres, t�zer�s Padang-konyh�j�t szeretik tal�n a legjobban a szigeteken. Az indiai �s arab keresked�ket a szum�trai kik�t�k vonzott�k els�k�nt, �s a parton �l� szum�traiak sz�vesen �tvett�k a f�szereiket, valamint a paprik�sukat, a curryt �s a kebabot. Padangban viszont csak a sz�r�tott koriandert �sa kumint haszn�lj�k az indiai-arab f�szerek k�z�l. Ez a friss, illatos f�szerekkel, a galang�llal, a gy�mb�rrel, fokhagym�val, citromf�vel, �s a kaffircitrom level�vel eg�sz�l ki. A padangi szak�csok az er�s chilit is szabadon haszn�lj�k: az sem k�l�n�s, ha 300 gramm chilit adnak 800 gramm h�shoz.

A padangi �ttermek, melyek az ablakaikban lev�, sz�pen elrendezett �telmedenc�kr�l ismeretesek, majdnem minden indon�z v�rosbangombam�dra elszaporodtak. K�l�nleges m�don szolg�lj�k fel az �teleket: ahogy helyet foglal a vend�g, a pinc�r m�ris hozza a t�lak eg�sz sor�t, mindet a bal v�ll�n egyens�lyozva, �s a vend�g el� helyezi az�ket, ily m�don egy �zsiai sv�dasztalhoz hasonl�t. Egy egyszer� t�l currys h�st vagy paprik�st, halat, toj�st, z�lds�geket �s bels�s�geket tartalmaz. Az elfogyasztott h�s mennyis�ge, vagy a t�ny�rok sz�ma alapj�n kell fizetni; a sz�szok nem ker�lnek semmibe.

A padangi asztalra az Indiai �ce�nb�l kihal�szott hal ker�l, de a legt�bb h�s, z�lds�g �s gy�m�lcs Minang kultur�lis k�zpontj�b�l, Bukittingib�l, a Padang felett elter�l� fenns�kokr�lsz�rmazik. Ez egy nagyon term�keny t�rs�g, rizsteraszok, fah�j- �s szegf�szeg �ltetv�nyek csod�s l�tv�ny�val. Bukittinggi hegyoldal�nak k�zponti piac�n a gy�m�lcs�k, z�lds�gek, hentes�ru (a diszn�h�st kiv�ve), baromfi, friss �s sz�r�tott h�s, sz�r�tott vagy �l� angoln�kgazdag  v�laszt�k�val tal�lkozhatunk, �s mindennek ugyanolyan min�s�ge van, mint b�rhol m�shol a vil�gon.

Ez egy er�teljesen muzulm�n t�rs�g, ahol az egyh�napos muzulm�n b�jt, a Ramad�n v�g�n, amit itt Lebaran-nak h�vnak, az emberek megosztj�k egym�ssal az �tel�ket. Egy tipikus padangi, b�jt-v�gi �tel, a buka puasa lehets�ges fog�sai: rendang sapi, gy�k�rrel �zes�tett sz�r�tott marhah�s, amit k�kuszdi�-tejben f�znek sok�ig, ezut�n egy hagyom�nyos nemzeti eledel, dendeng belado, marhah�s chili sz�sszal; singgang ayam, "lakodalmi" grillcsirke; �s f�szeres b�r�nyh�s.

Dzsakarta konyh�ja m�g egy �rdekes v�ltozatot jelent. A Betawi sz�v�ben tal�lhat� Dzsakarta az orsz�g f�v�rosa, a k�zt�rsas�g k�zponti idegrendszere, az emberek tal�lkoz�si pontja.. Nyugati st�lus� bev�s�rl�k�zpontok �s �ttermek d�sz�tik a v�ros bels� arculat�t, a sz�mtalan piac �s indon�z �tterem pedig Dzsakarta etnikai k�l�nbs�geit t�kr�zik. Ez ut�bbib�l l�tszik kialakulni egy �j v�rosi kult�ra egy saj�ts�gos konyh�val egy�tt.

Mit esznek a dzsakartaiak? A k�zv�lem�ny szerint a j�vaiak, akik a v�ros lakoss�g�nak nagyobb h�nyad�t teszik ki, �desen szeretik az �teleket. Val�ban, minden �tel�kben p�lmafa-cukor �s egy vagy t�bb ev�kan�l �des sz�jasz�sz van. A j�vaiak szeretik a nemzeti Betawi specialit�sokat, amik semur-t tartalmaznak, de a holland eredet�, k�nai-indon�z �des-sz�ja �zes�t�s� marhah�st is. Ez egyike azoknak a ritka curry n�lk�li �teleknek, melyek szerecsendi�val �s szegf�szeggel vannak �zes�tve.

A dzsakartai konyha sokat k�sz�nhet a k�nainak: mind a nasi goreng, mind a bami goreng - s�lt rizs vagy toj�sos t�szta - K�n�b�l ered, �s az indon�z �zekhez t�rsult, am�g nem lett a sziget kedvenc �tele. Ezek az �telek szeletelt ubork�val, paradicsommal �s s�lt omlett-cs�kokkal vannak k�r�tve, �s s�lt csirk�vel, s�lt r�kkal vagy egy p�r sat� p�lcik�val szolg�lj�k fel. A legt�bb j�vai �tel f�z�s�n�l nincs jelen a chili paprika, de a sambala chili sz�szhoz adj�k hozz�, amit f�szerk�nt vagy m�rt�sk�nt haszn�lnak.

A Soto ayam Madura, a madurai csirkeleves szint�n a dzsakartaiak kedvenc �tele. Ez egy nagyon �sszetett �tel, csirkecsontb�l k�sz�l, citromf�vel, fokhagym�val van �zes�tve, �s csirkeapr�l�kkal, s�lt krumplival, babcs�r�val �s rizst�szt�val szolg�lj�k fel. A rizst�szta k�nai eredet� �tel.

A buka puasa fog�sai sokban hasonl�tanak a Bukittinggi b�jt-v�gi �trendhez. Itt egy �des italt szoktak felszolg�lni, amely f�tt k�kuszdi�tejb�l, van�li�b�l, cukorb�l �s ban�nb�l k�sz�l. Majd egy enyh�n f�szerezett j�vai csirkepaprik�st �s egy indiai ihlet�s� b�r�ny- vagy csirkeh�sb�l k�sz�lt rizses t�lat aj�nlanak.

M�g Dzsakarta a korm�ny sz�khelye, addig a yogyakartai szult�ns�gK�z�p-J�v�ban Indon�zia kultur�lis k�zpontja. A t�rs�g kifinomults�g�t a konyh�ja is t�kr�zi, melyet az enyhe f�szerez�s �s az �des �zek jellemzik. A Yogya konyha f� �zes�t�i a fokhagyma, a gy�mb�r, a koriander, a kaffircitrom levele, a p�lmafa cukor �s az �des sz�jasz�sz. A yogyakartai rizs a v�rost k�r�lvev� sz�les s�ks�gon terem. Ez a J�va sziget egyik legterm�kenyebb r�sze a rizs �s a cukorn�d szempontj�b�l. Tipikus Yogya �tel a nasi gudek, amit friss gy�m�lcsb�l �s f�tt toj�sb�l k�sz�tenek, amit k�kuszdi� tejben f�znek meg a szok�sos Yogya f�szerek kever�k�vel, �s az ayam mbok berek, a Kalasan t�rs�gre jellemz� csirke�tel. A csirk�t addig f�zik a szok�sos Yogya f�szerekkel �zes�tett k�kuszdi�-v�zben, am�g meg nem puhul, majd egy rizs- �s tapi�ka lisztkever�kben megforgatj�k, �s kis�tik.

A k�z�p-j�vaiak kedvelik a k�z�ss�gi lakom�kat, vagy selamaton-okat, amelyeken a szertart�saikat tartj�k meg, �s a k�z�ss�gi szellemet viszik el�re. Ilyen alkalmakkor gyakran k�sz�tenek Nasi tempeng-et: a sima �s ragad�s rizst egy�tt megf�zik a k�kuszdi�-tejben, majd a kukusan-ban, egy toboz-alak� bambusz kont�nerben p�rolj�k. A kont�nert kiford�tj�k egy ban�nlevelekkel kib�lelt kos�rba, �s az eg�sz massz�t a ragad�s rizs tartja egybe. A selamatan sz�nvonal�t�l f�gg�en a rizst ezut�n v�ltozatosan hozz� lehet adni k�l�nb�z� �telekhez, mint a k�kuszdi�-tejben f�tt csirk�hez, omlett cs�kokhoz, sz�szban s�lt eg�sz f�tt toj�sokhoz, �des �s savany� z�lds�gekhez, uborka szeletekhez �s vir�galak�ra v�gott piros chilihez.

Yogya a 2000 m�ter tengerszintfeletti magass�gon lev� Dieng S�ks�gr�l kapja a z�lds�geket.K�gy�z� �t vezet felfel�; a vil�g legmegm�veltebb hegyoldala lehet ez, olyan keskeny teraszokkal, ahol csak k�t sor k�poszta f�r el. A S�ks�gon, a diengi emberek kiv�l� z�ld k�poszt�t, babf�z�rt, hossz�babot, gomb�t, m�g burgony�t is termesztenek.

J�v�n a szandan�zek Bandungot, a f�v�rosukat �s Indon�zia harmadik legnagyobb v�ros�t veszik k�r�l. Ez egy hegyvid�ki v�ros, itt terem Dzsakarta z�lds�g�nek nagy h�nyada, a k�rnyez� hegyeken pedig Indon�zia legfinomabb te�i, �s a k�zeli Priangan s�ks�gon a Cianjur rizs, Indon�zialegjobb min�s�g� rizse.

A j�vaiak j�indulatb�l piszk�lj�k a z�lds�gkedvel� szandan�zeket. "Olcs�k ahhoz, hogy �rdekesek legyenek" - mondj�k. A hagyom�nyos szandan�z �telek azonban c�folj�k ezt. Ilyen p�ld�ul az �nycsiklandoz� grillcsirke �des sz�j�val, az er�s �s savany� halleves, a csirk�vel �s f�szerekkel p�rolt feh�rrizs, a sz�jabab-kal�cs, a krupuk �s lalap - nyers z�lds�gek, melyeket a szandan�zek annyira szeretnek -amit padlizs�n, r�palev�l, citrombazsalikom �s m�s levelek felhaszn�l�s�valk�sz�tenek �s r�kkr�mb�l �s paradicsomb�l k�sz�lt meleg m�rt�ssal t�lalnak. Az �telt fokhagym�val, gy�mb�rrel, chilivel, citromf�vel, �des sz�jasz�sszal �s egy kev�s citrombazsalikommalf�szerezik.

Manado a J�v�t�l �szak-keletre fekv� sziget,Sulawesi �szaki r�sz�n fekszik. Ez egy f�leg mez�gazdas�ggal foglalkoz� minahasan k�z�ss�g, ahol a k�v�, a k�kuszdi�, a szerecsendi� �s a szegf�szeg a nyeres�get hoz� term�kek. A szegf�szeget J�v�ra viszik, hogyindon�z v�djegy� kretek cigaretta k�sz�lj�n bel�le, ami f�lig doh�nyb�l �s f�lig szegf�szegb�l �ll. A szerecsendi� term�s�t cukorral tart�s�tj�k; az �ze a gy�mb�r �z�re hasonl�t. A minahasanok m�s gy�ny�r� gy�m�lcs�t is termesztenek: jeruklimaut-t, ami egy kicsi, illatos z�ldes sz�n� narancs; jeruk nipis-t, egy lime-fajt�t, amib�l finom friss�t� ital k�sz�lhet; kesualm�t, ami val�j�ban maga a kesudi�, �ssok-sok m�st.

A t�bbi indon�z szerint a minahasan �telekhez chilikr�met kellene hozz�adni, hogy j� �z�k legyen. A minahasan konyha kiv�l� specialit�sai azonban c�folj�k ezt. Ilyen specialit�s p�ld�ul az ayam bacar rica, egy grillcsirke-t�l,amit 40 piros chilivel, 1/3 cs�sze met�l�hagymaval, 1½ centim�ter friss gy�mb�r �s egy ev�kan�l olajjalf�szereznek. De m�s, nem ennyire er�s, piros met�l�hagym�val, pirospaprik�val, kaffircitrommal, citrombazsalikommal �s egy, a legt�bb szigeten nem haszn�lt, k�l�n�s, illatos gy�mb�rfajt�val �zes�tett �teleket is k�sz�tenek.

A thai r�klevesre eml�keztet� jellegzetesen minahasanlevest met�l�hagym�val, gy�mb�rrel, z�ldhagym�val, citromf�vel, kaffircitrom-lev�llel, citrombazsalikom-lev�llel �s �t nagy z�ld �s piros chilivel�zes�tik. Ide sorolhatjuk m�g a r�ntott tonhalat chili kr�mben, a ban�n-sz�v sal�t�t, a roston s�lt pontyot p�lmalev�lben, �s a f�szeres, bambuszban s�lt csirk�t. Reggelireehet�nk burbur manado-t vagy rizsk�s�t, amit t�bb mint 14 f�szerrel �skieg�sz�t� �telekkel, pl. csirkeszeletekkel, �des sz�jasz�sszal �s s�lt met�l�hagym�val kombin�lhatunk.

Bali konyh�ja teljesen k�l�nb�zik Indon�zia m�s r�szeinek konyh�j�t�l, de itt is ahelyi �zek sz�les sk�l�j�b�l v�logathatunk.

Indon�zia n�gy f� rizsfajt�t termeszt: a f�nyes hossz�-szem� rizst, a sok t�panyagot tartalmaz� piros rizst, amit csakgyerekeknek aj�nlanak, �s k�t ragad�s rizsfajt�t, feh�ret �s feket�t, amit desszertekhez haszn�lnak. A feh�r ragad�s rizsb�l gyakran lisztet k�sz�tenek, m�g a fekete rizsb�l f�leg tap�, egy erjesztett �tel k�sz�l, amit alebaran b�jt v�g�n fogyasztanak nagy el�szeretettel. A hossz�-szem� cianjur rizst kedveli a legt�bb j�vai; 1-1¼ cs�sze v�zben kell f�zni, am�g a v�z felsz�v�dik, majd egy bambuszkos�rban, a kukusan-ban p�rolj�k, egy v�zzel teli urna f�l�helyezve. Az indon�zek k�zzel vagy kan�llal �s vill�val esznek, �s azt szeretik, ha a rizsszemek k�l�n �llnak, k�nny�ek �s duzzadtak.

A termeszt�si folyamat k�r�lm�nyeit�l f�gg�en a rizsnek m�s-m�s nevet adnak. A f�ldeken term� fiatal rizs a padi; az arat�s �s csomagol�s ut�n beras a neve; a f�tt rizst pedig nasi-nak h�vj�k.A rizs a hiedelem szerint a mitol�giai rizs-istenn�, Dewi Sri megtestes�t�je,ez�rt r�gen kis k�ssel v�gt�k, amit az arat�k a tenyer�kbe rejtettek, hogy az Istenn� ne l�ssa, mikor sz�nd�koznak les�jtani a n�v�nyre.

A spanyolok �s portug�lok hozt�k Amerik�b�l Indon�zi�ba a chili paprik�t. B�r t�bb sz�z fajt�j�t ismerj�k nagys�g, alak, sz�n �s �z szerint, �s mindegyik fajt�n�l m�s az er�ss�g intenzit�sa, az indon�z �telek k�sz�t�s�hez a 12 centim�ter hossz�, k�zepesen er�s cab� vagy Lombok chili, �s a cab� rawit vagy Lombok rawit, iszony�an er�s mad�r-szem chili az ide�lis. Az indon�z chiliket a sz�n�k alapj�n lehet megk�l�nb�ztetni: piros sz�n� a cab� merah, �s z�ld sz�n� a cab� hijau. Az �z�k fontosabb, mint az erej�k, amit haszn�lat el�tt a magok �s az erek elt�vol�t�s�val enyh�teni lehet. Indon�zi�ban kr�met k�sz�tenek a chilib�l, majd �sszekeverik m�s f�szerekkel, vagy �nmag�ban f�szerk�nt haszn�lj�k.

Ami�ta az els� k�kuszdi�-magot a tenger partrasodorta, az indon�zek azon gondolkoznak, hogyan tudn�k min�l t�bb m�don felhaszn�lni a p�lmaf�nak ezt az �rt�kes gy�m�lcs�t. A fiatal k�kuszdi� lev�t (a k�kuszdi�-vizet) italnak haszn�lj�k, �s a k�kuszdi� �tl�tsz� h�s�t is belekeverik az italaikba. Az �rett k�kuszdi� feh�r h�s�t lereszelik, �s v�zzel kifacsarj�k, hogy santen-t vagy k�kuszdi�-tejet kapjanak. A k�kuszdi� h�s�b�l olajat, a kem�ny, barna k�rg�b�l konyhai eszk�zt �ll�tanak el�, a rostos h�j�t pedig t�zel�anyagnak haszn�lj�k.

Az indon�zek az �des p�lma gy�m�lcs�t is megeszik, �s megl�kelik a t�rzs�t, hogy gulah merah-ot, vagy p�lmacukrot kapjanak. A p�lmafa level�be az �nnepi ketupat rizskal�csot csavarj�k, vagy a grillez�sre el�k�sz�tett �teleket t�rolj�k benne.

Ezzel az indon�z konyh�nak csak egy kis r�sz�t mutattuk be, a t�bb sz�z sziget m�g rengeteg v�ltozattalszolg�lhat.

Receptek:

Nasi Kuning
�nnepi s�rga rizs

Hozz�val�k:
2 cs�sze rizs
2¼ cs�sze s�r� k�kuszdi� tej
2 kan�l kurkuma kr�mm� passz�rozva
2 szalam-lev�l
1 csipetnyi citromf�, �r�lt
1 kan�l s�

Elk�sz�t�s:
Mossa meg �s cs�p�gtesse le a rizst. F�zze meg k�kuszdi� tejben, a kurkuma kr�mmel szalam-lev�llel, citromf�vel �s s�val egy�tt. Miut�n felforr, keverje meg a rizst, �s f�zze addig, am�g a k�kuszdi�-tejet nem sz�vja teljesen mag�ba. Ezut�n p�rolja m�gk�sz nem lesz. Ikan Goreng Ketumbar, Balado Telur, Satay Gurih, Ayam Panggang Hijau, Acar Ramping �s Kering Tempe mell� aj�nljuk k�r�t�snek.

Ikan Goreng Ketumbar
Korianderben �s lime juice-ban p�colt hal

Hozz�val�k:
1 konzerv tiszt�tott szard�nia
3 gerezd fokhagyma
2 kan�l koriander
2 kan�l s� (�zl�s szerint)
1 ev�kan�l lime juice
11 cs�sze olaj

Elk�sz�t�s:
A fokhagym�b�l, korianderb�l �s s�b�l k�sz�tsen egy massz�t. Adja hozz� a lime juice-t. Ebben a massz�ban p�colja az eg�sz halakat 15 percig, majd r�ntsa ki �ket.

Balado Telur
Toj�s chili sz�szban

Hozz�val�k:
6 kem�nyre f�tt toj�s
10 ev�kan�l olaj
5 met�l�hagyma
5 piros chili
1 kan�l s� vagy �zl�s szerint
1 ev�kan�l lime juice

Elk�sz�t�s:
H�mozza meg a toj�sokat, �s s�sse �ket, m�g vil�gosbarn�k lesznek . Vegye ki az olajb�l, �s cs�p�gtesse le �ket. A met�l�hagym�t �s chilit passz�rozza �ssze, majd a massz�t s�sse ki a toj�sokt�l fennmaradt olajban, m�gmeg nem �rzi az illat�t. Adjon hozz� s�t �s lime juice-t. Keverje �ssze a toj�sokkal.

Satay Gurih
Indon�z roston s�lt marhah�s

Hozz�val�k:
marhah�s
4 gerezd fokhagyma
2 ev�kan�l barna cukor (�zl�s szerint)
2 kan�l s� (�zl�s szerint)
2 ev�kan�l �des sz�jasz�sz
5-7 ev�kan�l s�r� k�kuszdi�-tej
1 ev�kan�l lime juice

Elk�sz�t�s:
A megtiszt�tott h�st v�gja kock�kra. A fokhagym�t, barna cukrot �s s�t passz�rozza �ssze. Ezt a massz�t keverje �ssze a h�ssal, �s adja hozz� az �des sz�ja sz�szt, k�kuszdi�-tejet �s lime juice-t. 20 percig p�colja.Fasz�n felett s�sse a h�st, k�zben a marad�k p�ccal kenegesse.

Ayam Panggang Hijau
Grillcsirke z�ld chili sz�szban

Hozz�val�k:
3 csirkecomb
5 gerezd fokhagyma, passz�rozva
2 ev�kan�l s� (vagy �zl�s szerint)
1 ev�kan�l fekete bors (vagy �zl�s szerint)
5 met�l�hagyma
10 z�ld chili, magok elt�vol�tva
2 ev�kan�l lime juice
1 csipetnyi citromf�, �r�lt
2 szalam-lev�l
3 ev�kan�l olaj

El�k�sz�t�s:
A csirkecombokat v�gja be a csont mellett, �s h�zza �ket sz�t laposra. Kenje be fokhagym�val, hintse meg s�val �s borssal. 20 percig p�colja. A met�l�hagym�t �s chilit passz�rozza �ssze, adja hozz� a lime juice-t, citromf�t �s szalam levelet. S�sse ki a massz�t, adja hozz� a csirk�t, �s f�zze tov�bb, m�g a csirke f�lk�sznem lesz. Ezut�n grillezze.

Acar Ramping
Savany� z�lds�gt�l

Hozz�val�k:
¼ kil� babcs�ra
¼ kil� k�poszta
½ kil� s�rgar�pa
6 met�l�hagyma
5 gerezd fokhagyma
5 piros chili paprika, magok elt�vol�tva
6 pici chili paprika
5 gyertyadi�
kev�s kurkuma
kev�s gy�mb�r
1 ev�kan�l s�, vagy �zl�s szerint
1 ev�kan�l ecet

Elk�sz�t�s:
Tiszt�tsa meg a z�lds�geket. T�vol�tsa el a babcs�r�k hegyes v�geit. V�gjakis darabokra a k�poszt�t �s s�rgar�p�t. A met�l�hagym�t �s fokhagym�t passz�rozza �ssze. A chilit v�gja apr� szeletekre. Az apr� chiliket hagyja eg�szben. A kis�t�tt met�l�hagym�hoz, fokhagym�hoz, gyertyadi�hoz, gy�mb�rhez �s barna cukorhoz adja hozz� a felszeletelt chilit �s az apr� chiliket. Ehhez adja hozz� a babcs�r�t, k�poszt�t �s s�rgar�p�t. �zes�tse s�val �s ecettel. F�zze addig m�g a s�rgar�pam�g nem f� meg, de ropog�s marad.

(Forr�s)